Magyarországi bolgárok

Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A magyarországi bolgárok temploma Ferencvárosban

Magyarország nemzetiségei
bolgárok cigányok görögök horvátok lengyelek németek örmények románok ruszinok szerbek szlovákok szlovének ukránok
A magyarországi nemzetiségek története

A magyarországi bolgárok Magyarország 13 hivatalosan elismert nemzetiségének egyike.

Története

A bolgárok magyarországi jelenléte a magyar honfoglalás előtti időszakra tehető, ugyanis Erdély területe Árpád bejövetele előtt Bulgária határvidékéhez tartozott.

A későbbi betelepedés 1365-tel kezdődik, amikor Nagy Lajos egy időre elfoglalta Vidint. Ez összefügg az oszmán hódítás kezdeteivel, amikor Konsztantin és Fruzsin bolgár előkelők is magyar területre menekültek. A bolgárok ekkor Szentendréig jutottak el.

A következő betelepedési hullám az 1688-as csiprovci felkelés bukásával indult, a Bánát térségébe. Ők a bánáti bolgárok, akik a bánáti bolgár nyelvet beszélik ma is, ráadásul római katolikus vallásúak. Később néhány bánáti bolgár család áttelepült más nagyvárosokba, mint például Pécs. Itt a ma Bolgárkert, Ispitaalján települtek le, ahol kertészkedéssel foglalkoztak, ők látták el a várost zöldséggel. Mária Terézia 1744-ben kiváltságlevelet adott az idetelepült paulikiánusoknak, 1811-ben pedig I. Ferenc a Temes megyei Vinga községnek. Ezen bolgárok ma már kizárólag Románia és Szerbia területén élnek.

A legnagyobb betelepedési hullám pedig a XIX. század második felétől a II. világháborúig tartott, elsősorban Budapest, Szeged és Miskolc térségébe.

• 1914 Megalakul a Magyarországi Bolgárok Egyesülete
• 1916 Megalakul a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház
• 1918 Bolgár általános iskola Budapesten
• 1918 Az első bolgár ortodox istentisztelet Magyarországon
• 1924 Bolgár általános iskola Miskolcon (1950-ben megszűnt)
• 1931 A budapesti bolgár ortodox templom építése
• 1954 Bolgár általános iskola Pécsen (1970-ben megszűnt)
• 1957 Bolgár Kultúrház felavatása
• 1981 Bolgár középiskola Budapesten
• 1995 Bolgár Országos Önkormányzat megalakulása

Fontosabb magyarországi bolgár kisebbségi intézmények

Bolgár önkormányzat a következő településeken található: Budapest (fővárosi szinten, ill. a XVI. kivételével az összes kerületben), Debrecen, Dunaharaszti, Dunakeszi, Felsőzsolca, Halásztelek, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Szeged, Szentendre, Szigetszentmiklós.

• Magyarországi Bolgárok Egyesülete
• Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház
• Bolgár Országos Önkormányzat
• Hriszto Botev Bolgár–Magyar Általános Iskola és Gimnázium (2011-ben megszűnt)
• Bolgár Nyelvoktató Nemzetiségi Iskola (2004)
• Bolgár Kétnyelvű Nemzetiségi Óvoda (2008)
• Malko Teatro

Híres emberek

• Jordan Bocskov (1894–1978) a bolgárkertészet egyik meghonosítója Magyarországon
• Dobrev Klára (1972) politikus
• Mazsaroff Miklós (1929–1997) festőművész
• Nikolaeva Mária szemészorvos, a Miskolci Bolgár Önkormányzat elnöke
• Varga Szimeon (1971) művelődésszervező, a Bolgár Országos Önkormányzat alelnöke, az Országgyűlés első nemzetiségi szószólója

Jegyzetek

1. ↑ Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 112. o. ISBN 978-963-06-7919-0
2. ↑ Bolgár önkormányzatok

További információk

• Hargitainé Szimeonova Rajna. A bolgárkertészek magyarországi működése és kertkultúrája. Харгитаи, Райна. Градинарската култура и дейност на българските градинари в Унгария. Budapest: Bolgár Országos Önkormányzat, 2004.
• Menyhárt Krisztina. A magyarországi bolgár közösség nyelvi helyzete. In: Kisebbségkutatás 2007/1.
• Pejkovszka, Penka. A budapesti bolgár közösség történelmi demográfiai jellemzői / Историко-демографска характеристика на българската общност в Будапеща. – Tanulmányok a magyarországi bolgár, görög, lengyel, örmény, ruszin nemzetiség néprajzából. 2. Ed. Eperjessy E. Budapest: Magyar Néprajzi Társaság, 19–41. 1998
• Toma Visanov és kora. Тома Вишанов и неговата епоха 2009. Ред.: Тошо Дончев, Кристина Менхарт. Будапеща: Български културен форум.
• 90 години Дружество на българите в Унгария 2005. Български календар 2005. Ред.: Иван Русков, Светла Кьосева. Будапеща: Българско републиканско самоуправление.
• Българи в Унгария 1999. Материали от научната конференция, проведена в Будапеща на 9-10 ноември 1997 година. Ред.: д-р Лилия Пенева-Винце, Адриана Петкова Пападопулос. Будапеща: Българско републиканско самоуправление, Изследователски институт на българите в Унгария.
• Българи и унгарци 1000 години заедно 2002. Bolgárok és magyarok 1000 éve együtt. Съставител: Ленке Чикхейи. Будапеща: Изследователски институт на българите в Унгария, Българско републиканско самоуправление.
• Българите в Средна и Източна Европа 1995. Научна конференция, посветена на 80-годишнината на Дружеството на българите в Унгария, 20-21октомври 1994 г. София: Университетско издателство „Св. Климент Охридски”.
• Vatova, Penka. Gyökér és korona. Ватова, Пенка. Корените и короната. Списание „Хемус” – между емблемите на малцинството и белзите на приобщаването. Будапеща, 2001. Българско републиканско самоуправление. Budapest, 2001.
• Гърдев, Костадин 1988. България и Унгария 1923-1941. София: Наука и изкуство.
• Гюров, Александър 2001.Единадесетвековно българско присъствие в Унгария. Будапеща: Българско републиканско самоуправление.
• Гюров, Александър 2002. Две истини няма (последната българска царска династия – унгарски извори и родствени връзки). Будапеща: Българско републиканско самоуправление.
• Динолова, Диана и др.1998. Български портрети. Будапеща: Българско републиканско самоуправление.
• Дончев, Тошо 2000. Българи от ново време. Студии и есета. Литературен форум.
• Нягулов, Благовест. „Банатските българи. Историята на една малцинствена общност във времето на националните държави“, София 1999 г.
• Пападопулос, Адриана Петкова 2005. Разговори с българи от Унгария. Beszélgetések magyarországi bolgárokkal. Будапеща: Български културен форум. Budapest: Bolgár Kulturális Fórum.
• Пейковска, Пенка 2011. Българските общности в Унгария през ХІХ-ХХ век. Миграции и историко-демографска характеристика. София : ИИстИ при БАН, 400 с.
• Пенкова, Росица 1994, За изучаването на български език в унгарска среда.(A bolgár nyelv magyarországi tanításáról.) Haemus 2-3:38-40.
• Пенкова, Росица – Катуш, Елвира. Български език. 1999. Tankönyvkiadó
• Рашкова, Наталия Ганева - Райчева, Валентина. Българите в Унгария – проблеми на културната идентичност. С., Академично издателство „Марин Дринов”, 2004.
• Сотиров, Петър 2000. Език и живот. Социологично описание на българите в Унгария. Будапеща: Българско републиканско самоуправление. сп. „Хемус” 1992-2010. Будапеща: Българско републиканско самоуправление.
• Чангова-Менихарт, Пенка 1989.Под слънцето на Унгария. Очерк за стопанската дейност на българските градинари (1720-1980). София: Земиздат.