Magyar Elektra

A mai világban a Magyar Elektra rendkívül fontos és releváns témává vált. Számos szempont kapcsolódik a Magyar Elektra-hez, a társadalomra gyakorolt ​​hatásától a globális gazdaságra gyakorolt ​​hatásig. Éppen ezért elengedhetetlen a Magyar Elektra körüli összes szempont részletes elemzése, hogy megértsük valódi terjedelmét és fontosságát. Ebben a cikkben különböző megközelítéseket fogunk megvizsgálni, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy tágabb és teljesebb perspektívát kapjunk a Magyar Elektra-ről, és foglalkozzunk a különböző területeken gyakorolt ​​következményeivel és a mai világ fejlődésében betöltött szerepével.

Magyar Elektra (Tragoedia magiar nyelvenn, az Sophocles Electraiabol)
Az első kiadás címoldala
Az első kiadás címoldala
Adatok
SzerzőBornemisza Péter
Műfajszíndarab
Eredeti nyelvmagyar
Szereplők
  • Aegistus, király
  • Parasitus, a király szolgája
  • Clitemnestra, királyné
  • Electra, Agamemnon király lánya
  • Chrisothemis, Agamemnon király lánya
  • Chorus, vénasszony
  • Orestes, Agamemnon király fia
  • Mester, Orestes oktatója
Cselekmény helyszíneGörögország
Premier dátuma1931. március 2.
Premier helyeBudapest, Nemzeti Színház
Kapcsolódó művekSzophoklész: Élektra

A Magyar Elektra, Bornemisza Péter magyar nyelvű Electra-átdolgozása (Tragoedia magiar nyelvenn, az Sophocles Electraiabol) 1558-ban jelent meg Bécsben. A Magyar Elektra címet a darabot átdolgozó Móricz Zsigmond adta.[1]

Értelmezés

Bornemisza a Bécsben élő magyar nemesek kérésére írta meg a drámát, akik elő is kívánták adni azt, azonban kétséges, hogy a kórus megfoghatatlansága miatt ez lehetséges volt-e. A művet olvasásra is szánta szerzője, amit jelez az a bőséges szövegapparátus, amivel a szöveget felélénkítette. A Lukács evangéliumából választott mottó („Iai nectek kik neuettek most, mert megsirtok”), valamint a címlap belső oldalán található két fametszet is bibliai történetet ábrázol (Dávid megpillantatja a fürdőző Bethsabét, Káin testvérgyilkossága). A mellettük olvasható felirat „Ne paraznalkogial” és „Ne öll” egyértelműen jelzik Bornemisza eredeti szándékait, a magyar szöveg egyfajta szerzői értelmezését sugallják. Példázatként értelmezi Elektra történetét, minden keresztény számára azt az üzenetet hordozza, hogy előbb-utóbb minden bűn elnyeri méltó, Isten által kiszabott büntetését. Clitemnestra és Aegistus bűne a paráznaság és a gyilkosság, melyre a fametszetek és a feliratok is utalnak. Bornemiszának ez az Electra-értelmezése egyértelműen Melanchthon hatását mutatja, kinek tanai bécsi tanárán, Georg Tanneren, keresztül jutottak el hozzá. A latin nyelvű kísérőtanulmányban továbbárnyalja a dráma értelmezését. Szophoklész intencióival párhuzamban felmerül a zsarnokölés jogosságának kérdése.[2]

A fordítás

Borzsák István bebizonyította, hogy Bornemisza nem egy latin nyelvű fordításból, hanem az eredeti görög nyelvű tragédiából készítette el a magyar Electrát. Nem is „igazi” fordítás, inkább átdolgozása a szophoklészi tragédiának, ugyanis Bornemisza jelentősen átformálta a drámát. A pogány elemeket teljes mértékben elhagyta vagy krisztianizálta, számos új jelenettel bővítette a cselekményt.[2] Míg a görög tragédia 1510, addig a magyar nyelvű átdolgozás 2050 sorból áll. A szophoklészi mű kiszámított, fegyelmezett nyelven íródott, míg Bornemisza műve robusztus, kifejező, hangulatos. Bornemisza megkapó expozíciót told be, melyben a XVI. századi keresztény, magyar társadalomra történnek célzások. Parasitus újkomédiából ismerős figuráját is Bornemisza iktatja be a drámába. A magyar átdolgozásban a Mester nevének kivételével latinos nevek szerepelnek (pl. Clytemnestra, Aegistus).[3]

Átdolgozások

A címszerepben: Tőkés Anna a darab ősbemutatóján

A ma már nehezen érthető nyelvű mű több átiratot is megélt. Móricz Zsigmond 1929-ben írta át, a mű jelenlegi címét is neki köszönhetjük. 2000 után többnyire Háy János[4] vagy Németh Ákos[5] átiratait játszották, és játsszák magyar színpadon.

Ősbemutató

A darab első magyar előadására 1931-ben került sor a Nemzeti Színházban. Az előadás során Móricz Zsigmond 1929-es átiratát használták. Az előadást eredetileg Hevesi Sándor rendezte volna, ám annak betegsége miatt Horváth Árpád vette át a rendezést, a díszletet Upor Tibor tervezte, a jelmezeket pedig Pauspertl Teréz. A főbb szerepekben:


Jegyzetek

  1. ↑ Hegedüs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka. Budapest: Trezor. 1995. ISBN 963 7685 55 3
  2. ↑ a b Latzkovits Miklós: A 16. századi magyar dráma Archiválva 2018. december 6-i dátummal a Wayback Machine-ben. Villanyspenót.
  3. ↑ Borzsák István: Az antikvitás 16. századi képe: Bornemisza-tanulmányok. Budapest. Akadémiai kiadó. 1960.
  4. ↑ Kft, Csiky Gergely Színház Közhasznú Nonprofit: Magyar Elektra (Bornemisza Péter nyomán Háy János) - Előadásaink (magyar nyelven). Csiky Gergely Színház Kaposvár. . (Hozzáférés: 2019. november 6.)
  5. ↑ Magyar Elektra. madeinpecs.hu. (Hozzáférés: 2019. november 6.)
  6. ↑ A magyar Elektra szereposztása. MTI. 1931. febr. 23.
  7. ↑ Magyar Elektra. Prágai Magyar Hírlap. 1931. márc. 10. 9. p.

Források

  • Borzsák István: Az antikvitás 16. századi képe. Bornemisza-tanulmányok; Budapest. Akadémiai kiadó. 1960
  • Latzkovits Miklós: A 16. századi magyar dráma; Villanyspenót