A mai világban a MQ–1 Predator különböző területeken érdekes és vita tárgyává vált. Legyen szó személyes, társadalmi, politikai vagy technológiai szféráról, a MQ–1 Predator nagy hatást váltott ki, és felkeltette minden korosztály és szakma iránt érdeklődő kíváncsiságát és érdeklődését. Az idők során a MQ–1 Predator fejlődött és különböző formákat öltött, alkalmazkodva a modern társadalom szükségleteihez és igényeihez. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a MQ–1 Predator mai szerepét és befolyását, elemezve jelentőségét, hatását és a témával kapcsolatos különböző nézőpontokat.
MQ–1 Predator | |
![]() | |
Amerikai MQ–1 Predator | |
Funkció | Pilóta nélküli repülőgép |
Gyártó | General Atomics |
Gyártási darabszám | 360 |
Szolgálatba állítás | 1995. |
Méretek | |
Hossz | 8,22 m |
Fesztáv | 12,70 m |
Magasság | 2,10 m |
Szárnyfelület | 11,50 m² |
Tömegadatok | |
Szerkezeti tömeg | 512 kg |
Max. felszállótömeg | 1020 kg |
Hajtómű | |
Hajtómű | 1 db BRP-Rotax 912 vagy 914 négyhengeres motor |
Teljesítmény | (115 LE) 86[1] kW |
Repülési jellemzők | |
Max. sebesség | 135 km/h |
Utazósebesség | 130 km/h |
Legnagyobb repülési magasság | 7600 m |
Repülési időtartam | 24 óra |
Háromnézeti rajz | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz MQ–1 Predator témájú médiaállományokat. |
Az MQ–1 Predator (Eredeti nevén RQ–1 Predator) többfeladatú, pilóta nélküli repülőgép, melyet az Amerikai Egyesült Államokban fejlesztettek ki a Gnat 750 típusból. Eredetileg csak felderítésre volt alkalmas (innen az eredeti RQ név), azonban később lehetőséget teremtettek két AGM–114 Hellfire irányított páncéltörő rakéta hordozására. A repülőgépet bevetették Bosznia, Irak, Afganisztán, Koszovó és Jemen felett is, egy időben Taszárról is üzemeltették. Továbbfejlesztett változata az MQ–9 Reaper.