Luhačovice
Mai cikkünkben a Luhačovice-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely az utóbbi időben sok ember figyelmét felkeltette. A társadalomban betöltött jelentőségétől a környezetre gyakorolt hatásáig a Luhačovice olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Luhačovice-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezzük annak hatását és az általa jelentett kihívások kezelésére javasolt lehetséges megoldásokat. Ezenkívül megismerjük a legújabb kutatásokat és a releváns adatokat, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy jobban megértsük a Luhačovice fontosságát mindennapi életünkben. Ne hagyja ki ezt a teljes elemzést a Luhačovice oldalon!
| Luhačovice | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Csehország | ||
| Járás | Zlíni járás | ||
| Polgármester | Marian Ležák | ||
| Irányítószám |
| ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 5087 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 253 m | ||
| Terület | 32,993713 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 05′ 59″, k. h. 17° 45′ 27″49.099823°N 17.757479°EKoordináták: é. sz. 49° 05′ 59″, k. h. 17° 45′ 27″49.099823°N 17.757479°E | |||
| A település weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Luhačovice témájú médiaállományokat. | |||
Luhačovice város Csehországban a Zlíni kerület Zlíni járásában.
Földrajza
Zlíntől 24 km-re délkeletre 253 m tengerszint feletti magasságban fekszik. Lakosainak száma 5500. Városrészei: Kladná Žilín, Luhačovice, Polichno, Řetechov. Gyógyforrásait főként légzőszervi, emésztőrendszeri és anyagcsere betegségek kezelésére alkalmazzák.
Története
A község első írásos említése 1415-ből származik. Luhačovicét 1629-ben Serényi gróf vásárolta meg. A helyi gyógyforrások első tudományos ismertetése 1669-ben Jan Ferdinand Hertod Tartaro – Mastix Moraviae című művében található, vegyelemzése pedig Crantz bécsi vegyész 1777-ben megjelent Gesundheitsbrunnen der Österreichischen Monarchie című könyvében. Gyógyvizét 1780-tól már távolabbi vidékekre is szállították. A források közelében 1789-ben vendégfogadót építettek, melyet 1792-ben további fogadók építése követett. E korból származik a Szent Erzsébet kápolna (1795). Serényi János gróf a 19. század első felében palackozót hozott létre, valamint tovább bővítette a fürdőhelyet, melynek következtében a 19. század közepén már 83 vendégszoba állt a vendégek rendelkezésére, s évente 250 vendég vette igénybe a fürdő szolgáltatásait. A forrásoknak nevet adva állított emléket a Serényi családnak. A fürdő legjelentősebb forrásaként számon tartott Vincentka a fürdőalapító Serényi Vince nevét őrzi. Hasonlóan az Aloiska, Amandka, Janovka források és a család későbbi leszármazotta, Serényi Ottó által elnevezett Ottovka forrás, a Serényi család tagjainak nevét őrzik. Részvénytársasággá való átszervezése 1902-ben további nagyarányú fejlesztések kezdetét jelentette, melyek elsősorban dr. František Veselý orvos és Dušan Jurkovič építész nevéhez fűződnek. Színházát 1908-ban avatták fel. A települést 1936-ban városi rangra emelték. Az 1970-es években már 23000 beteget kezeltek évente, s közel 5 millió palack gyógyvizet állítottak elő.
Nevezetességei
- Elsősorban gyógyfürdőjéről nevezetes.
- Szent Erzsébet kápolna a 18. századból
- Jurkovič-ház szecessziós épülete
- barokk kastély a 18. századból
- Uszodája Dušan Jurkovič építész műve 1902-ből
- Bedřich Smetana-ház. Szecessziós stílusú a 20. század elejéről.
Testvérvárosok
Külső hivatkozások
- A város hivatalos honlapja (csehül, németül és angolul)
- A gyógyfürdő honlapja (magyarul)
Jegyzetek
- ↑ Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2024 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2024. május 17. (Hozzáférés: 2024. május 19.)
