A mai világban a Lepény (élelmiszer) olyan témává vált, amely minden korú és hátterű ember számára nagyon fontos és érdekes. A Lepény (élelmiszer) jelentősége az elmúlt években nőtt, mivel hatása a mindennapi élet különböző területeire terjed ki. Mind személyes, mind szakmai szinten a Lepény (élelmiszer) vitákat, vitákat és jelentős előrelépéseket generált. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Lepény (élelmiszer) jelentőségét és a mai társadalomra gyakorolt hatását, elemezzük különböző oldalait, és feltárjuk jelentőségét a különböző kontextusokban.
A lepény kelt tésztából készített lapos sütemény; tetején vagy benne rendszerint valamilyen ízesítő anyaggal. Magyarországon fő változatai az almás, a krémes, a lekváros, a mákos, a szilvás és a túrós lepény.[1][2]
A baba lengyel eredetű, erősen fűszerezett lepény. Mazsolával, malaga szőlővel, citromhéjjal és tejföllel készítették. A 19/20. századforduló idején kiadott szakácskönyvekben gyakori.[6]
Az agglegény divatja múlt, zsírban sült lepény- vagy pogácsaszerű tészta, amelyet tejjel leöntve ettek.[7]
Sós lepényfajták korunkban
A mexikói–spanyol konyha divatjával a lepény sós–húsos változatai terjedtek el, és ezeket spanyol neveiken (taco, burrito, enchillada, tortilla de patatas stb.) forgalmazzák.[8] A magyar köznyelvbe főként a tortilla szó került át, de (még) nem magyarosodott; továbbra is spanyolosan mondjuk.
Reszelt krumplival készülő, jellegzetesen fokhagymával és/vagy tejföllel ízesített, illetve húsételekhez köretnek készített változata a tócsni.[9]
Az olasz konyha divatjával rengeteg változatban terjedt el a pizza.[11] Nevének lángostészta, lepénytorta magyarítási kísérletei eredménytelennek bizonyultak.[12]