A következő cikkben a Burrito-et különböző nézőpontokból tárgyaljuk, hogy átfogó és részletes elemzést adjunk a témáról. Feltárják eredetét, fejlődését, a társadalomra gyakorolt hatását és a lehetséges jövőbeli következményeket. Ezeken az oldalakon igyekszünk teljes és naprakész látásmódot nyújtani az olvasónak a Burrito-ről, megvilágítva annak legfontosabb szempontjait, és világos és objektív áttekintést nyújtva. Ez a cikk kétségtelenül tudás- és elmélkedési forrásként szolgál majd azoknak, akik érdeklődnek a Burrito világába való belépés iránt.
![]() |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Burrito | |
![]() | |
Nemzet, ország | Mexikó |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Burrito témájú médiaállományokat. |
A burrito Észak-Mexikó és az USA Mexikóval határos államainak jellegzetes étele. Általában búzalisztből készült tortillába tekert babból, fokhagymából és pikáns marhahúsból áll össze, méretes, tápláló étel.
A burrito szó jelentése „kis szamár”. A régi időkben a szamár hátára úgy pakolták fel a holmikat, hogy textilbe tekerték azokat ugyanúgy, mint ahogyan a burritóba beletekerik a töltelékeket. Egy utcai árus nevezte el így, mert mindig szamárháton hozta-vitte a húsos ételt.
A modern burrito pontos eredete nem ismert. Elképzelhető, hogy a 19. században találták fel az észak-mexikói bányászok, tehénpásztorok. Az USA-ban elsőként a Los Angeles-i El Cholo kávézó étlapján tüntették fel az 1930-as években. Az 1950-es években mexikói határvidéken egyre többször lehetett találkozni útmenti árusokkal, akik kifejezetten csakis burritóra specializálódtak. Később megjelent a chimichanga, ami a burrito olajban kisütött változata. Mexikóban „Tacos de Harina”, azaz „lisztes tacó”-ként emlegetik.