Larisszai Philón
Napjainkban a Larisszai Philón olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. Relevanciája nem korlátozódik egyetlen ágazatra vagy érdeklődési területre, hanem a kontextusok és helyzetek széles skáláját fedi le. A társadalomra gyakorolt hatásától a globális gazdaságra gyakorolt hatásáig a Larisszai Philón rendkívül fontos kérdésnek bizonyult, amely nem marad észrevétlen. Ahogy folytatjuk a Larisszai Philón-hez kapcsolódó szempontok feltárását és jobb megértését, új lehetőségek és kihívások merülnek fel, amelyek mélyreható elemzést és alapos mérlegelést igényelnek. Ebben a cikkben közelebbről megvizsgáljuk a Larisszai Philón különböző aspektusait és mai világunkra gyakorolt hatását.
| Larisszai Philón | |
| Született | i. e. 159[1] Lárisza |
| Elhunyt | i. e. 84 (74-75 évesen)[1] Róma |
| Foglalkozása | filozófus |
| Tisztsége | Paltón Akadémiájának szkholarkhésze (i. e. 110 – i. e. 88) |
Larisszai Philón (ógörögül: ÄΦίλων, i. e. 154/3 – 84/3) görög filozófus.
Thesszáliából származott, akadémikus bölcselő volt. Kleitomakhosz tanítványa és utóda, a mithridatészi háború idején i. e. 88-ban Rómába menekült, ahol nemes jelleme és kimagasló műveltsége révén hamar sok barátot szerzett, különösen Ciceróval került szoros kapcsolatba, aki egy előadását hallgatva figyelt fel rá. A filozófiai diszciplínák pontos meghatározása körül is komoly érdemeket szerzett, igyekezett kimutatni a régi és az új akadémia elveinek egyezését, a Harmadik (Új) Akadémia vezetője, Sextus Empiricus szerint az akadémia negyedik korszaka megalapítója. Klitomakhosz és Karneadész követőjeként szkeptikus volt, de a mérsékelt szkepszis híve. Legkiválóbb tanítványa Aszkalóni Antiókhosz volt, de Philón halála után az Akadémia széthullott különböző rivalizáló csoportokra és a neoplatonizmus megjelenéséig nem működött tovább.
Források
Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.
