Láng Adolf

A Láng Adolf kontextusában fontos kiemelni, hogy ez a téma vagy személy milyen fontossággal bír a mai társadalomban. A Láng Adolf már régóta érdeklődés és vita tárgya, hatása a mindennapi élet különböző területein érezhető volt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Láng Adolf-hez kapcsolódó különböző szempontokat, a történetétől és fejlődésétől a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásáig és a mai relevanciáig. Mélyreható elemzéssel igyekszünk jobban megérteni a Láng Adolf jelentőségét és szerepét a modern társadalomban.

Láng Adolf
Született1848. június 15.
Prága
Elhunyt1913. május 2. (64 évesen)
Bécs
IskoláiBécsi Műszaki Egyetem
Munkái
Jelentős épületeiRégi zeneakadémia, Pécsi Nemzeti Színház, Szegedi közművelődési palota, Pécsi városháza
A Wikimédia Commons tartalmaz Láng Adolf témájú médiaállományokat.
Ez a szócikk az építész Láng Adolfról szól. Hasonló címmel lásd még: Láng Adolf Ferenc.
Régi Zeneakadémia (1877–79)

Láng Adolf (Prága, 1848. június 15. – Bécs, 1913. május 2.) építész, a magyar historizmus képviselője.

Élete

Bécsben tanult, majd Ferstel műtermében helyezkedett el. 1870-től Pesten dolgozott, mint a Sugárút Építő Vállalat vezetője. Budapesten több bérházat és középületet épített (a régi Zeneakadémia, a Régi Műcsarnok stb.). Ezután Bukarestben tanított, majd Budapestre való visszatérése után társult Steinhardt Antallal. Később Bécsbe költözött és itt is hunyt el.

Ismert épületei

Pécsi Nemzeti Színház (1893–95)

Ahol nincs külön más jelezve, ott Pilkhoffer Mónika könyve alapján:[1]

Saját tervezésű épületek

  • 1873–1875: bérházak, Budapest, Bécsi u. (kérdéses szerzőség)
  • 1874–1877: Régi Műcsarnok, Budapest, Andrássy út 69.
  • 1877–1879: Régi zeneakadémia, Budapest, Andrássy út 67.
  • 1875–1876: bérház, Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 27-29. / Dessewffy út 1.
  • 1875–1876: bérház, Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 49. / Podmaniczky út 2-4.
  • 1875–1876: Stein-palota, Budapest, Andrássy út 1.
  • 1896–1897: Magyar Színház, Budapest, Hevesi Sándor tér 4.
  • 1887–1907: Városháza, Pécs, Széchenyi tér 1.
  • 1900–1903: Tordai pénzügyi palota, postapalota és vigadó, Torda, Piața Republicii Nr. 15.
  • 1906: bérház, Budapest, Zichy Jenő u. 43.
  • 1908–1913: református templom, Orgovány[2]

Steinhardt Antallal közös munkák

  • 1890–1891: Deutsch-ház, Budapest, Erzsébet körút 15.
  • 1890–1895: Pécsi Nemzeti Színház, Pécs, Színház tér 1.
  • 1892: Eisler-ház, Budapest, József körút 82.
  • 1892–1896: Gőzfürdő (ma: Anna fürdő), Szeged, Tisza Lajos krt. 24.[3]
  • 1893–1896: Kultúrpalota (ma: Móra Ferenc Múzeum), Szeged
  • 1893–1899: Nemzeti Színház, Kassa
  • 1894: Solymosy-ház, Budapest, Hold u. 1.
  • 1894–1896: Vas-, fém- és építőipari csarnok az 1896-os millenniumi ünnepségekre, Budapest, Városliget
  • 1895: Nemzeti Szálló, Szolnok
  • 1898 k.: bérház, Budapest, Ferenc körút 15-17.

Átépítések

  • 1891–1892: Pannónia Szálló (épült: 1867, tervezte: Pán József) átépítése, Budapest, Rákóczi út 5.
  • 1890–1891 k.: Régi Nemzeti Szálló (épült: 1840, tervezte: Hild József) átépítése, Budapest (kérdéses szerzőség)
  • 1891 / 1907–1908: Hangl-kioszk (épült: 1871, tervezte: Hauszmann Alajos) átépítése, Budapest (kérdéses szerzőség)

Tervben maradt

  • 1890: Városháza, Kecskemét (Steinhardt Antallal közös terv)
  • 1891: New York Életbiztosító Társaság palotája, Budapest (Steinhardt Antallal közös terv)
  • 1894: Városháza, Győr (Steinhardt Antallal közös terv)
  • 1894: pavilonok a millenáris kiállításra, Budapest, Városliget (Steinhardt Antallal közös terv)
  • 1896: Városháza, Nagybecskerek
  • 1898: Kereskedelmi és Iparkamara, Budapest
  • 1898–1903: Színház, Szombathely
  • 1902–1903: Horvát-Szlavón Országos Jelzálogbank palotája, Zágráb
  • 1903: Vásárcsarnok, Pozsony
  • 1903: Városi Múzeum és Könyvtár, Pozsony
  • 1904: Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár
  • 1904: Római katolikus templom, Futak
  • 1906–1907: Erzsébetvárosi Törvényszék, Budapest
  • 1907: Állami Faipari Szakiskola, Brassó
  • 1907: Faipari Szakiskola, Szatmár
  • ?: Szentháromság-szobor, Pécs

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. ↑ Pilkhoffer, i. m., 5-6. o.
  2. ↑ https://orgovany.asp.lgov.hu/felekezetek
  3. ↑ Pilkhoffer, i. m., 71. o.

Források

  • Csongrád megye építészeti emlékei (szerk. Tóth Ferenc) Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 2000. 759 o. ill. ISBN 9637193286 Közművelődési palota ld. 484–485. o.
  • Déry Attila, Merényi Ferenc: Magyar építészet : 1867-1945. Budapest, Urbino, 2000 ISBN 9630034905 185. o. Láng Adolf ld. 30, 31, 53, 63, 133. o.; a szegedi kultúrpalotáról ld. 31. o.

További információk