Ebben a cikkben mindent megvizsgálunk, ami a Közönséges lápcsillag-hez kapcsolódik, az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig. A Közönséges lápcsillag emberek millióinak figyelmét ragadta meg világszerte, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása, akár a történelemben betöltött jelentősége miatt. Részletes elemzéssel arra törekszünk, hogy jobban megértsük a Közönséges lápcsillag-et és jelentését különböző kontextusokban. Ez a cikk a legalapvetőbb aspektusaitól a legmélyebb vonatkozásaiig a Közönséges lápcsillag világába fog beleásni, hogy teljes és gazdagító képet adjon erről az izgalmas témáról.
Közönséges lápcsillag | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | ||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||
Narthecium ossifragum (L.) Huds. | ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Közönséges lápcsillag témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges lápcsillag témájú médiaállományokat és Közönséges lápcsillag témájú kategóriát. |
A közönséges lápcsillag (Narthecium ossifragum) nyugat-európai elterjedésű növényfaj, amely nedves, lápos élőhelyeken fordul elő, körülbelül 1000 méteres tengerszint feletti magasságig. Csomósan növekedő, szőrtelen, évelő növény, levelei keskenyek.[1] Füzérvirágzatban növő sárga virágjait nyáron hozza; fényes narancssárga színű terméseit a Shetland-szigetek lakói régen a sáfrány helyett használták színezőanyagként. Angol elnevezése (Bog asphodel) megtévesztő, mert valójában nincs közeli rokonságban az Asphodelus nemzetséggel.
Latin faji epitethonja gyönge csontot jelent, és arra a régi hiedelemre utal, mely szerint azoknak a juhoknak, amelyek ebből a növényből táplálkoznak, törékenyek, gyengék lesznek a csontjaik. A hiedelem feltételezhető eredete abban kereshető, hogy a kalciumban szegény étrenden tartott birkák csontjai valóban gyengék lesznek, a lápcsillag pedig kimondottan kedveli a savanyú, kalciumban szegény talajokat.
Norvégiában a birkák egyfajta betegségét okozó növényként tartják számon a fajt. Nem minden forrás állítja, hogy a növény mérgező, így valószínűnek tűnik, hogy a faj által mutatott toxicitás a növény által egy gombás fertőzésre adott élettani válasz mellékhatása lehet.[2][3][4]