Körösfői-Kriesch Aladár

Ebben a cikkben a Körösfői-Kriesch Aladár lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, amely téma minden korosztály és érdeklődési köre felkeltette az emberek figyelmét. A társadalomra és a kultúrára gyakorolt ​​hatásáról ismert Körösfői-Kriesch Aladár számos területen vita és elemzés tárgya volt. A Körösfői-Kriesch Aladár megjelenésétől napjainkig jelentős nyomot hagyott a történelemben, és hatása továbbra is érezhető a mai világban. Ebben a cikkben a Körösfői-Kriesch Aladár legrelevánsabb aspektusaiba fogunk beleásni, elemezve jelentőségét, következményeit és a jövőre való kivetítését. Készítse fel elméjét egy felfedező és önvizsgálati utazásra a Körösfői-Kriesch Aladár csodálatos univerzumában.

Körösfői-Kriesch Aladár
Született1863. október 29.
Buda
Meghalt1920. június 16. (56 évesen)
Budakeszi
A Wikimédia Commons tartalmaz Körösfői-Kriesch Aladár témájú médiaállományokat.

Körösfői-Kriesch Aladár (egyes forrásokban Körösfői Kriesch) (Buda, 1863. október 29.– Budakeszi, 1920. június 16.) magyar festő, szobrász, iparművész, a szecesszió kiváló képviselője.

Életútja

Körösfői-Kriesch Aladár

Kriesch János (1834–1888) zoológus fia. Mintarajziskolai tanulmányai alatt Székely Bertalan és Lotz Károly voltak a mesterei. München és Velence után 1891/92-ben Rómában volt ösztöndíjas. 1895. augusztus 15-én megházasodott; a kolozsvári Főtéri római katolikus templomban tartotta esküvőjét kökkösi Újvárossy Ilonával (Ilkával). Abt Antal és Szamossy János egyetemi tanárok voltak a násznagyok. 1896-ban rövid ideig a párizsi Julian Akadémiát látogatta, előtte Olaszországban, Spanyolországban tett tanulmányutat.

1897–1902 között Az Országház dekorációs munkálataiban működött közre.

1901-ben Gödöllőn, az Erdő (ma a nevét viselő) utcában vett házat, ezzel megalapította a gödöllői művésztelepet Nagy Sándorral együtt, bár utóbbi csak 1907-ben költözött ide. Itt Ruskin és a preraffaeliták hatására a képzőművészet középkori festési technikáit próbálták feleleveníteni. Azonban legnagyobb érdemük a magyar szecesszió meghonosítása, a magyar kézműves- és népi hímzési motívumok tanulmányozása, utóbbiak ihlették Körösfőit számos szőnyegminta és textil falikép tervezésére. 1904-ben létrehozta a szövőiskolát.[1] Az igényesebb képes kárpitok kivitelezését Párizsban megismert svéd származású barátja, a Gödöllőn letelepedő, műtermet is építtető Leo Belmonte vállalta.

1913-tól az Iparművészeti Iskolában tanított. 1913-ban Céhbeliek néven művészcsoportot szervezett.

Számos művét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria és a Gödöllői Városi Múzeum.

Főbb művei

Festmények

Mozaikképek

(kivitelezte Róth Miksa)

  • Kerepesi temető, árkádok kupolája
  • Velencei Magyar állandó kiállítási csarnok: Isten kardja, Aquileia ostroma; Imre herceg; Balassi Bálint stb. (1912)
  • Az 1568-os tordai országgyűlés, 1896
    Az 1568-os tordai országgyűlés, 1896
  • Tamás betegen Gödöllői Városi Múzeum
    Tamás betegen
    Gödöllői Városi Múzeum
  • Zách Klára története II olajfestmény, Magyar Nemzeti Galéria
    Zách Klára története II
    olajfestmény, Magyar Nemzeti Galéria
  • Sámánok körtánca, 1911 Marosvásárhely, Kultúrpalota
    Sámánok körtánca, 1911
    Marosvásárhely, Kultúrpalota
  • A művészet forrása, 1907 freskó, Zeneakadémia előcsarnoka
    A művészet forrása, 1907
    freskó, Zeneakadémia előcsarnoka
  • Hódolat Hungáriának mozaik, Marosvásárhely, Kultúrpalota
    Hódolat Hungáriának
    mozaik, Marosvásárhely, Kultúrpalota

Írásai

  • Lotz Károly emléke (Bp., 1905)
  • Ruskinről s az angol praerafaelitákról (Bp., 1904) Online
  • Naplók (Bp., 2005)

Emlékezete

Irodalom

  • A gödöllői művésztelep: 1901-1920. (Gödöllő, 2003)

Jegyzetek

  1. ↑ Körösfői-Kriesch Aladár művésztelep Gödöllőn

Források

További információk