A Krivaja (Cazin) témája az elmúlt években sok ember figyelmét felkeltette. Mivel egyre inkább a téma fontosságára fókuszálunk, nem meglepő, hogy a Krivaja (Cazin)-ről szóló tanulmányok és kutatások emelkednek. A Krivaja (Cazin) eredetétől a modern társadalomra gyakorolt hatásáig a mai napig vita és elmélkedés témája. A téma további kutatása során számos olyan nézőponttal és véleménnyel találkozunk, amelyek megkérdőjelezik saját meggyőződéseinket és tudásunkat a Krivaja (Cazin)-ről. Ebben a cikkben elmélyülünk a Krivaja (Cazin) világában, és feltárjuk kortárs életünkben relevanciáját.
Krivaja | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
Kanton | Una-Szanai |
Község | Cazin |
Jogállás | falu |
Körzethívószám | (+387) 37 |
Népesség | |
Teljes népesség | 1237 fő[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Krivaja falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában.
Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Bihácstól légvonalban 23, közúton 37 km-re északra, Cazintól légvonalban 10, közúton 13 km-re északnyugatra, a Platnica, a Grabovac és a Krivaja patakok völgyei által szabdalt, erdőkkel tarkított dombvidéken, a Cazinból Šturlić felé vezető út mentén fekszik. Házai a dombhátakon vezető utak mentén sorakoznak.
Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[2] |
Népesség 2013[2] |
---|---|---|
Szerb | 0 | 0 |
Bosnyák | 1054 | 1219 |
Horvát | 1 | 4 |
Jugoszláv | 5 | 1 |
Egyéb | 5 | 13 |
Összesen | 1065 | 1237 |
A krivajai muszlim közösség, amelyhez Abdakovići, Beganovići, Hasanagići, Džehverovići, Lulići, Hirkići, Muhamedagići, Macanovići, Puškari, Ramići, Skakići és Šišići tartozik, Cazintól 11 kilométerre található. A gyülekezetnek 244 háztartása van. Mecsetjét a feltételezések szerint először a 18. században vagy a 19. század első felében építettek. A jelenlegi mecset 1980 és 1982 között épült. A boszniai háború során (1992 és 2005 között) a mecsetet elpusztították. Az összes faszerkezet, a tető és a teljes belső megsemmisült, ezért a felújítást fokozatosan, prioritások szerint végezték úgy, hogy a külső homlokzat megmaradt. A szájhagyomány szerint ebben a gyülekezetben az állandó imám szolgálatot a következő imámok végezték: Hodža Silić, a 20. század harmincas éveiben (ebben a gyülekezetben halt meg és temették el), Džinić Huskić hodzsa, Hasim Duraković efendi, a hatvanas évek végéről és a hetvenes évek elejéről, Munir Felić efendi, egészen 1984. szeptember 29-ig, amikor Osme Osmanagić efendi, a gyülekezet jelenlegi imámja érkezett. [3][4]