A mai világban a Kozlay Kálmán olyan témává vált, amely az emberek széles körében nagyon fontos és érdekes. A terület tudósaitól és szakértőitől kezdve a nagyközönségig a Kozlay Kálmán mindenki figyelmét felkeltette, heves vitákat és vitákat váltva ki különböző területeken. Lenyűgöző történetével és fejlődésével a Kozlay Kálmán a társadalom, a kultúra és a mindennapi élet különböző aspektusait befolyásolta. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kozlay Kálmán számos aspektusát, elemezve hatását, következményeit és jelentését a mai világban.
Kozlay Kálmán | |
Született | 1890. április 22.[1] Nyárasdomb[1] |
Elhunyt | 1965. február 14. (74 évesen)[1] München[1] |
Állampolgársága | |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kozlay Kálmán (Koloman Kozlay; Nyárasdomb, 1890. április 22. – München, 1965. február 14.) evangélikus lelkész, gimnáziumi tanár, fényképész.
1922-től szepesszombati evangélikus lelkész volt. 1923-tól a késmárki német gimnáziumban történelmet és földrajzot tanított, illetve a történelmi, földrajzi és filológiai gyűjteményt kezelte. Időnként a késmárki német lelkészt is helyettesítette. 1938. október 26-tól a rimaszombati magyar reálgimnáziumban tanított, mely az első bécsi döntést követően Magyarországhoz került. 1944-ben Kassán volt.
Az 1930-as évek elején Késmárkot fényképezte. A fényképanyag a Késmárki Múzeum gyűjteményét gazdagítja. 1939-1940-ben Rimaszombat emlékeit fényképezte és 1941-ben a Gömör Megyei Múzeumban kiállításban mutatta be.[2]
1922-ben Teschler Imre iglói orvostanhallgatóért mondott gyászbeszédet.[3]
Magyar nyelvű segédleteket adott ki a diákok számára.