Kossuth Lajos utca megállóhely
A Kossuth Lajos utca megállóhely kérdése napjaink egyik legrelevánsabb kérdése, amely a társadalom különböző területein érezteti hatását. A Kossuth Lajos utca megállóhely eredetétől a mindennapi életre gyakorolt hatásáig szenvedélyes vitákat váltott ki, és számos tanulmány és kutatás tárgya. Ebben a cikkben a Kossuth Lajos utca megállóhely-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük történelmi jelentőségét, a populáris kultúrára gyakorolt hatását és mai relevanciáját. Ezenkívül megvizsgáljuk a Kossuth Lajos utca megállóhely lehetséges jövőbeli következményeit és a lehetséges megoldásokat az általa jelentett kihívásokra. Tartson velünk ezen az izgalmas utazáson a Kossuth Lajos utca megállóhely világán keresztül!
| Kossuth Lajos utca | |
| Budapesti HÉV-megállóhely | |
| Ország | Magyarország |
| Hely | Budapest XXI. kerülete |
| Építési adatok | |
| Megnyitás | 1912. május 26. 1959. január 1. |
| Bezárás ideje | 1951. április 29. 1978. október 31. |
| Felhasználási terület | vasútállomás |
| Része ennek | budapesti helyiérdekű vasút |
| Szomszédos állomások |
|
| Időzóna | közép-európai idő |
| Vasútvonalak | |
| Elhelyezkedése | |
 Kossuth Lajos utca
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 26′ 09″, k. h. 19° 04′ 14″47.435947°N 19.070551°EKoordináták: é. sz. 47° 26′ 09″, k. h. 19° 04′ 14″47.435947°N 19.070551°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kossuth Lajos utca témájú médiaállományokat. | |
Kossuth Lajos utca megállóhely (korábban Erzsébet utca)[1] egy megszűnt budapesti HÉV-megállóhely a Pesterzsébet–Csepel HÉV-vonalon, melyet a BHÉV üzemeltetett.[2]
Története
A HÉV-megállóhelyet 1912. május 26-án adták át, a Pesterzsébet–Csepel HÉV-vel együtt. 1951. április 29-én átadták a csepeli gyorsvasutat, mellyel együtt megszűnt a HÉV-szárnyvonalon a közlekedés, de a pesterzsébeti dolgozók követelése miatt és a 19-es busz elégtelen kapacitása miatt 1959. január 1-jén újranyitották a vonalat és újra elindult a forgalom. 1978. október 31-én a Gubacsi híd átalakítása után a HÉV-szárnyvonal és az állomás is véglegesen megszűnt, helyette szintén autóbuszokat indítottak.
Jegyzetek
- ↑ Bálint – Bíró – Gadanecz – Eperjesi – Juhász – Káposztás – Keller – Koroknai – Kumor – Lovász – Medveczki – Petrik – Szabó – Szekeres – Várnagy: A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada. Franklin Nyomda, Budapest: Budapesti Közlekedési Vállalat. 1987. 181. o.
- ↑ Várnagy Zoltán, Lovász István: A budapesti helyiérdekű vasutak története 1887–1987. Budapest: Budapesti Közlekedési Vállalat. 1987.
Források
- A Pesterzsébet, Határ út-Csepel HÉV-járat története. VEKE. (Hozzáférés: 2017. július 23.)
