Kobalt(II)-oxid

A mai világban a Kobalt(II)-oxid egy olyan téma, amely egyre nagyobb aktualitást és figyelmet kap. A Kobalt(II)-oxid évek óta a társadalom különböző szektorainak tanulmányozásának és érdeklődésének tárgya, a tudománytól a politikáig, beleértve a művészetet és a kultúrát is. Az idő előrehaladtával a Kobalt(II)-oxid a vita és a gondolkodás központi pontjává válik, ellentmondó véleményeket és eltérő álláspontokat generálva. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy elmélyítsük a Kobalt(II)-oxid-ről alkotott ismereteinket és megértésenket, hogy átfogóan foglalkozhassunk vele, és megalapozott döntéseket hozhassunk az életünkre gyakorolt ​​hatásáról. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kobalt(II)-oxid különböző aspektusait, és elemezzük jelentőségét a jelenlegi környezetben, valamint a jövőre nézve.

Kobalt(II)-oxid
IUPAC-név Kobalt(II)-oxid
Más nevek kobalto-oxid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 1307-96-6
PubChem 14786
ChemSpider 8117730
EINECS-szám 215-154-6
RTECS szám GG2800000
InChIKey IUYLTEAJCNAMJK-UHFFFAOYSA-N
UNII V9X9644V7Q
UN-szám 3288
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet CoO
Moláris tömeg 74,93 g/mol
Megjelenés olajzöld por[1]
Sűrűség 5,7-6,7 g/cm³[1]
Olvadáspont 1935 °C[1]
Oldhatóság (vízben) gyakorlatilag oldhatatlan (3,13 mg/l)[1]
Veszélyek
EU osztályozás Ártalmas (Xn)
Veszélyes a környezetre (N)[1]
NFPA 704
0
2
0
 
R mondatok R22, R43, R50/53[1]
S mondatok (S2), S24, S37, S60, S61[1]
LD50 202 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Rokon vegyületek
Azonos kation Kobalt(II)-klorid
Rokon vegyületek Kobalt(III)-oxid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A kobalt(II)-oxid egy szervetlen vegyület, a kobalt oxidja. A képlete CoO. Olajzöld színű, kristályos vegyület. Vízben oldhatatlan, de savak oldják. A természetben ásványként nem található meg. Pigmentként használják üvegek és zománcok készítésekor.

Kémiai tulajdonságai

Ha levegőn hevítik, kobalt(II)-kobalt(III)-oxiddá (trikobalt-tetroxiddá) alakul, barna, majd fekete színű lesz. Ha még magasabb hőmérsékletre hevítik, elemeire bomlik. A hidrogén magasabb hőmérsékleten kobalt felszabadulása mellett redukálja. Magas hőmérsékleten kloriddá, illetve szulfiddá alakul klór, illetve kén hatására. Ha szén jelenlétében hevítik, szintén kobalttá redukálódik. A szén-monoxid már alacsonyabb hőmérsékleten (155 °C) is redukálja.

Előállítása

A kobalt(II)-oxid kobalt(II)-hidroxidból, kobalt(II)-nitrátból vagy kobalt(II)-karbonátból állítják elő, ezeket levegőtől elzárt térben izzítják.

Felhasználása

A kobalt(II)-oxidot főként pigmentként használják üvegek, zománcok és festékek készítéséhez. A kobaltkék, egy fontos festék, a kobalt(II)-oxid és az alumínium-oxid vegyülete. (CoO · Al2O3). Az analitikai kémiában a kálium kimutatására használható.

Források

Hivatkozások

  1. ↑ a b c d e f g h A kobalt(II)-oxid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 20. (JavaScript szükséges) (angolul)