A mai világban a Klug Lipót alapvető szerepet töltött be az emberek életében. Hatása olyan jelentős volt, hogy nincs olyan terület, amelyet ne érintett volna a Klug Lipót. Legyen szó személyes, munkahelyi, társadalmi, tudományos vagy technológiai szféráról, a Klug Lipót kulcsfontosságú elemmé vált, amely életvitelünket alakítja. Az évek során a Klug Lipót felkeltette az élet minden területéről érkező egyének érdeklődését és kíváncsiságát, és végtelen kutatásokat, vitákat és vitákat generált jelentéséről, fontosságáról és hatóköréről. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Klug Lipót világát, elemezzük a hatását különböző kontextusokban, és felfedezzük jelentőségét az emberi fejlődésben.
Klug Lipót | |
![]() | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1854. január 22. Gyöngyös |
Elhunyt | 1945. március 24. (91 évesen) Budapest |
Sírhely | Kozma utcai izraelita temető |
Ismeretes mint |
|
Állampolgárság | magyar |
Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
Pályafutása | |
Kutatási terület | ábrázoló és szintetikus projektív geometria |
Munkahelyek | |
Ferenc József Tudományegyetem | egyetemi tanár |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Klug Lipót témájú médiaállományokat. |
Klug Lipót (Gyöngyös, 1854. január 22.[1] – Budapest, 1945. március 24.)[2] matematikus, egyetemi tanár.
Klug Miksa és Neufeld Johanna gyermekeként született. A műegyetem (1870–72), majd a tanárképző (1872–74) hallgatója. 1874-ben ábrázoló geometriai és matematikai tanári oklevelet szerzett. 1893-ig Pozsonyban tanított, majd a budapesti II. kerületi főreáliskolához került. 1882-ben megszerezte a doktori címet. 1897-től az ábrázoló geometria tanára a kolozsvári egyetemen. Ezt a tanszéket Klug számára hozták létre, és az 1917-es nyugdíjazásáig működött. Takarékossági okokból állását már csak a Szegedre menekült egyetemen töltik be újra.
Teller Ede világhírű fizikusnak tizenéves korában alkalma volt találkozni Klug Lipóttal, és azt írta róla, hogy életében ő volt az első felnőtt, aki szerette azt, amit csinált, mert a körülötte élők mindannyian nyűgnek érezték a munkát.[3]
Klug Lipót egy évi nyugdíjából alapítványt hozott létre a tehetséges fiatal matematikusok támogatására, amelyet azonban csak 1943-ban adtak át. Nyertesei Zigány Ferenc és Fejes Tóth László. Tízezer pengőt adományozott egykori egyeteme, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem matematikai és természettudományi karának, hogy a tehetséges diákokat anyagilag támogassák.
Tévesnek bizonyultak azok a feltevések, hogy 1944 őszén, a zűrzavaros időkben véglegesen eltűnt volna. Az életrajzokban mindenütt ez szerepel. De 1945 januárjában előkerült a bujdosásból,[4] és márciusban halt meg 91 évesen, a budapesti Kozma utcai zsidó temetőben nyugszik (5B parcella 10. sor 13. sír).
Házastársa Guttmann[5] Sarolta (1857–1941)[6] volt, Guttmann Lipót és Brasch Mária lánya, akivel 1878. januárjában Gyöngyösön kötött házasságot.[7]
Kutatási területe: az ábrázoló és szintetikus projektív geometria. Ebben a témában az egyik legnagyobb hatású és legtermékenyebb magyar matematikus volt.