Kisszilva

A Kisszilva olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Akár történelmi relevanciája, akár a jelenlegi társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár egyszerűen vitákat generáló képessége miatt, a Kisszilva olyan téma, amelyet érdemes alaposan megvizsgálni és elemezni. Az évek során végtelen vitákat és elmélkedéseket váltott ki, bizonyítva fontosságát az emberi élet különböző területein. Ebben a cikkben a Kisszilva különböző aspektusaiba fogunk beleásni, megvizsgálva a kultúrára, politikára, tudományra és a mindennapi életre gyakorolt ​​hatását. Részletes és tárgyilagos elemzéssel igyekszünk megvilágítani ezt a ma oly aktuális témát.

Kisszilva (Malý Slivník)
Kisszilva zászlaja
Kisszilva zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásEperjesi
Rangközség
Első írásos említés1248
PolgármesterJozef Javorský
Irányítószám082 67
Körzethívószám051
Forgalmi rendszámPO
Népesség
Teljes népesség1032 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség317 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság385 m
Terület2,60 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 07′ 06″, k. h. 21° 15′ 32″49.118333°N 21.258889°EKoordináták: é. sz. 49° 07′ 06″, k. h. 21° 15′ 32″49.118333°N 21.258889°E
Kisszilva weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisszilva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisszilva (szlovákul: Malý Slivník) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Fekvése

Eperjestől 14 km-re északra fekszik.

Története

A falut 1248-ban „Ujszilva” néven említik először, de valószínűleg már a 13. század előtt is létezett. 1253-ban „Silwan” néven találjuk. Sáros várának tartozéka, majd 1389-ben Luxemburgi Zsigmond a Rozgonyiaknak adta, akik a 16. századig voltak birtokosai. 1427-ben „Kyssilua” alakban említik és ugyanekkor 24 portája adózott. 1523-ban Tarca és Kéked falvakkal együtt a Bornemissza család birtoka lett. 1789-ben 24 házában 187 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „N. Szilva, Kis Szilva. Két tót faluk Sáros Várm. Nagynak földes Ura Okolicsányi Uraság; ennek pedig Bornemisza Úr; lakosaik többfélék, fekszenek Ternyéhez közel, és annak filiáji; határbéli földgyeik középszerűek, piatzok nints meszsze.”[2]

1828-ban 32 háza és 245 lakosa volt. Lakói erdei munkákkal, mezőgazdasággal, szövéssel foglalkoztak. A 19. században homokbányája működött.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szilva (Kis-), tót falu, Sáros vmegyében, Ternyéhez 1/2 órányira, 210 kath., 5 zsidó lak. F. u. Okolicsányi. Ut. p. Bártfa.”[3]

1920 előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 242, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 640 lakosából 546 szlovák és 91 cigány volt.

2011-ben 824 lakosából 575 szlovák és 181 cigány.

Nevezetességei

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.