Kisradna

Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Kisradna témáját, kitérve annak eredetére, fejlődésére és mai relevanciájára. A Kisradna megjelenése óta felkeltette az akadémikusok, a szakemberek és a nagyközönség érdeklődését, vitákat, elmélkedéseket és előrelépéseket váltott ki különböző területeken. Az évek során a Kisradna nagy jelentőségű témának bizonyult, mind a társadalomra, mind a tudás különböző területeire gyakorolt ​​hatása miatt. Ezen az átfogó elemzésen keresztül igyekszünk megérteni a Kisradna jelentőségét és szerepét egy folyamatosan változó világban.

Kisradna (Malá Hradná)
Kisradna zászlaja
Kisradna zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásBáni
Rangközség
Első írásos említés1329
PolgármesterMária Jandáková
Irányítószám956 54
Körzethívószám038
Forgalmi rendszámBN
Népesség
Teljes népesség411 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség47 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság246 m
Terület7,91 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 45′ 24″, k. h. 18° 09′ 58″48.756667°N 18.166111°EKoordináták: é. sz. 48° 45′ 24″, k. h. 18° 09′ 58″48.756667°N 18.166111°E
Kisradna weboldala
Térkép
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisradna (1899-ig Kis-Gradna, szlovákul Malá Hradná) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.

Fekvése

Bántól 9 km-re északnyugatra fekszik.

Története

Temploma a 11. században épült. A falut 1329-ben „Garadna Superior” néven említik először. Templomát először 1332-ben a pápai tizedjegyzék említi. 1332-ben „Granna”, 1439-ben „Kys Hranna”, illetve „Felsewradna” alakban szerepel. A Pogány nemzetség birtoka, később a trencséni váruradalom része. 1598-ban 11 ház állt a faluban. Anyakönyveit 1714-től vezetik. 1720-ban 6 adózója volt. Lakói mezőgazdasággal és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. Később a közeli nagybirtokokon dolgoztak. Az asszonyok szövéssel, hímzéssel foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Gradna (Kis), vagy Hradna, tót falu, Trencsén az uj rend szer. Nyitra vmegyében, 230 kath., 4 zsidó lak. Kat. paroch. templom.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Gradna (Kis), vagy Hradna, tót falu, Trencsén az uj rend szer. Nyitra vmegyében, 230 kath., 4 zsidó lak. Kat. paroch. templom.”[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.

Népessége

1784-ben 31 házában 46 családban 274 lakos élt.

1828-ban 32 háza és 218 lakosa volt.

1910-ben 339, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 398 lakosából 393 szlovák volt.

2011-ben 370 lakosából 339 szlovák volt.

Nevezetességei

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. július 9.)

Források

Külső hivatkozások