Kis póling
Ebben a cikkben a Kis póling témájával foglalkozunk különböző nézőpontokból, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk erről a ma oly aktuális témáról. Ennek mentén elemezzük a társadalomra gyakorolt hatását, a különböző területekre gyakorolt hatásait és a lehetséges megoldásokat vagy alternatívákat. A Kis póling olyan téma, amely az utóbbi időben nagy érdeklődést és vitát váltott ki, ezért a teljes megértéshez elengedhetetlen, hogy feltárjuk a különböző oldalait. Reméljük, hogy ez a cikk értékes információk forrásaként szolgál, valamint teret ad a Kis póling-ről szóló elmélkedésnek és kritikai elemzésnek.
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 50 000 Ft | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Numenius phaeopus (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kis póling témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kis póling témájú médiaállományokat és Kis póling témájú kategóriát. |
A kis póling vagy pólimadár (Numenius phaeopus) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.
Egyéb elnevezései
Gojzer, gujzer, ujtó, hujtó, pólicz, kúlicz, szélkiáltó, hojsza, töcs, töcsmadár, teős-teős, tőcsér.[1]
Előfordulása
Észak-Amerikában, Európában és Ázsiában költ, ősszel délre vonul, eljut Afrikába, Dél-Amerikába, Ausztráliába is. Mindig víz közelében található, mocsaraknál, sekély vízű tavaknál él.
Alfajai
- Numenius phaeopus phaeopus – Eurázsia északi része
- Numenius phaeopus variegatus – Ázsia északkeleti része
- Numenius phaeopus alboaxillaris – Ázsia középső része
- Numenius phaeopus hudsonicus
- Numenius phaeopus rufiventris – Észak-Amerika északi része
 |
 |
 |
Megjelenése
Átlagos testhossza 37–45 centiméter, szárnyfesztávolsága 76–89 centiméteres, testtömege 300–550 gramm. Csőre hosszú és lefelé hajló, keresgéléshez kiválóan használható.
Életmódja
Tundrákon tömegesen található bogyókkal táplálkozik, telelőterületén ízeltlábúakat és rovarokat is eszik. Vonulása során a tengerpart vonalát követi.
Szaporodása
A földre rakja növényi anyagokból készített fészkét. Fészekalja 4 tojásból áll. A szülők felváltva kotlanak 27-28 napig.
.jpg) |
Kárpát-medencei előfordulása
Rendszeres vendég áprilisban és ősszel, néhány példány átnyaral.
Védettsége
Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 forint.
Jegyzetek
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
- Az MME Monitoring Központjának adatlapja. (Hozzáférés: 2010. április 24.)[halott link]
- Brehm: Az állatok világa
