Mai cikkünkben a Keresztes Dóra-ről fogunk beszélni, amely témával az elmúlt években nagy jelentőséget kapott. A Keresztes Dóra egy olyan fogalom, amely vitákat és vitákat váltott ki különböző területeken, a politikától a technológiáig, beleértve a kultúrát és általában a társadalmat is. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Keresztes Dóra-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezzük mindennapi életünkre gyakorolt hatását, és átgondoljuk a mai világban betöltött relevanciáját. Bármi legyen is az álláspontja a Keresztes Dóra-el kapcsolatban, arra kérjük, hogy folytassa az olvasást, hogy bővítse ismereteit erről a ma oly fontos témáról.
Keresztes Dóra | |
![]() | |
Született | 1953. október 3. (71 éves) Budapest ![]() |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Orosz István |
Gyermekei | Orosz Márton művészettörténész Orosz AnnaIda filmtörténész |
Foglalkozása | festőművész, grafikus, filmrendező |
Iskolái | |
Kitüntetései | Ferenczy Noémi-díj (2003) Balázs Béla-díj (2005) |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Keresztes Dóra témájú médiaállományokat. | |
Keresztes Dóra (Budapest, 1953. október 3. –) magyar festő- és grafikusművész, animációsfilm-rendező. Férje Orosz István grafikusművész, animációsfilm-rendező.
A Magyar Iparművészeti Főiskola tipografikus szakán végzett 1977-ben. 1977–1979 között a Magyar Iparművészeti Főiskola Továbbképző Intézetében tanult. Mesterei Kass János, Haiman György, Gyulai Líviusz, és Szabados Árpád voltak. Önálló grafikusi tevékenysége mellett tervez és illusztrál könyveket, rajzol bélyegeket és plakátokat, valamint színházi díszleteket tervez és animációs filmeket is készít. Műveiben a folklór világának elemei gyakran groteszk összefüggésben jelennek meg. 1980–1990 között a Múzsák c. folyóirat művészeti szerkesztője volt. Alapító tagja a Magyar Illusztrátorok Társaságának és a Magyar Plakát Társaságnak. Az Utisz Grafikai Stúdió művészeti vezetője.
Orosz István grafikusművész felesége.
Filmjei és képzőművészeti alkotásai a magyar népi kultúra hagyományainak jelenkori megidézését, újra átélhetővé tételét kívánják megteremteni – miközben lényegesnek tartja a modern művészet szín- és formakincsének, kompozíciós elemeinek, absztrakciós és transzformációs lehetőségeinek tudatos használatát is. Munkái több hazai és nemzetközi kiállításon és filmfesztiválon sikerrel szerepeltek. 2009-ben a New York-i Print Magazin Európai különszámában a magyar anyag bemutatásához az ő plakátját választotta nyitóképül. 2014-ben a Hirosimai Animációs Film Fesztivál rendezői őt választották, hogy önálló kiállítással képviselje az eseményen díszvendég Magyarországot. Illusztrátorként, illetve könyvtervezőként tíz alkalommal nyerte el az év legszebb könyve díjat. Látványtervezőként a Nemzeti Színház 2003-as Holdbeli csónakosa volt a legjelentősebb munkája, a díszletek és a jelmezek kitalálása mellett animációs filmbetéteket is készített Weöres Sándor színdarabjához. Szakrális jellegű művei közt említésre méltó a Budakeszi korpusz (1991), amely egyéni hangú, évezredes tradíciókat és modern világszemléletet ötvöző megoldása miatt rövid idő alatt zarándokhellyé vált (amíg egy vandál rongáló meg nem semmisítette).