Ma a Kenderesi Mihály olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A Kenderesi Mihály megjelenésétől napjainkig nagy hatást gyakorolt a társadalom, a kultúra és a mindennapi élet különböző területeire. A Kenderesi Mihály további ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük relevanciáját és a mai világban gyakorolt hatását. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Kenderesi Mihály hatását és jelentőségét a modern társadalomban, és részletes elemzést nyújtunk befolyásáról a különböző területeken.
Kenderesi Mihály | |
Született | 1758. november 17.[1] Felsőszálláspatak |
Elhunyt | 1824. április 26. (65 évesen)[1] Kolozsvár |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | |
Tisztsége |
|
Kenderesi Mihály (Felsőszálláspatak, 1758. november 17. – Kolozsvár, 1824. április 26.) költő, országgyűlési követ, táblabíró, író.
Nagyenyeden tanult, utána Marosvásárhelyen lett táblabíró. 1786-ban vármegyei levéltárnok, 1787-ben főjegyző lett. Az erdélyi országgyűlésen Hunyad vármegye képviselője volt. 1793-ban kormányszéki titkárrá nevezték ki.
Lelkes pártfogója volt a magyar irodalomnak és színművészetnek, levelezett Kazinczy Ferenccel, Virág Benedekkel. Wesselényi Miklóssal együtt lerakta a Kolozsvári Nemzeti Színház alapkövét. Irodalommal is foglalkozott: verseket írt, részt vett az irodalmi vitákban.