Kenderesi Mihály

Ma a Kenderesi Mihály olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A Kenderesi Mihály megjelenésétől napjainkig nagy hatást gyakorolt ​​a társadalom, a kultúra és a mindennapi élet különböző területeire. A Kenderesi Mihály további ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük relevanciáját és a mai világban gyakorolt ​​hatását. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Kenderesi Mihály hatását és jelentőségét a modern társadalomban, és részletes elemzést nyújtunk befolyásáról a különböző területeken.

Kenderesi Mihály
Született1758. november 17.[1]
Felsőszálláspatak
Elhunyt1824. április 26. (65 évesen)[1]
Kolozsvár
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztsége
  • az erdélyi országgyűlés tagja (1791–)
  • az erdélyi országgyűlés tagja (1809–)

Kenderesi Mihály (Felsőszálláspatak, 1758. november 17.Kolozsvár, 1824. április 26.) költő, országgyűlési követ, táblabíró, író.

Életpályája

Nagyenyeden tanult, utána Marosvásárhelyen lett táblabíró. 1786-ban vármegyei levéltárnok, 1787-ben főjegyző lett. Az erdélyi országgyűlésen Hunyad vármegye képviselője volt. 1793-ban kormányszéki titkárrá nevezték ki.

Lelkes pártfogója volt a magyar irodalomnak és színművészetnek, levelezett Kazinczy Ferenccel, Virág Benedekkel. Wesselényi Miklóssal együtt lerakta a Kolozsvári Nemzeti Színház alapkövét. Irodalommal is foglalkozott: verseket írt, részt vett az irodalmi vitákban.

Művei

  • Egy nemes vetélkedés… (Kolozsvár, 1803)
  • A tudomány és virágzó nemzeti nyelv hazánk boldogságának talpkövei (Kolozsvár, 1805)

Jegyzetek

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/07709.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)

Források

További információk