Ebben a cikkben elmélyülünk a Karlovszky Geyza lenyűgöző világában, feltárva számos olyan oldalát és vonatkozását, amelyek miatt ma olyan aktuális. A Karlovszky Geyza eredetétől a modern társadalomra gyakorolt hatásáig a történelem során érdeklődés és vita tárgya volt. Mély és részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk különböző területekre gyakorolt hatását, valamint egyéni és kollektív szintű következményeit. Megismerjük a témával kapcsolatos szakértők véleményét és azok szempontjait, akik a mindennapi életükben közelről tapasztalják a Karlovszky Geyza jelenlétét. Milyen titkot rejt a Karlovszky Geyza? Mi a jelentősége a jelenlegi helyzetben? Ezekkel és más kérdésekkel foglalkozunk ebben a cikkben, amely átfogó perspektívát kíván adni egy, a kortárs társadalomban nagyon fontos kérdésről.
| Karlovszky Geyza | |
| Született | 1860. november 22.[1] Rimaszombat |
| Elhunyt | 1936. április 27. (75 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1881) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (7/5-1-3/4)[2][3] |
Karlovai és kralováni Karlovszky Geyza, Karlovszky Géza Gábor Ernő (Rimaszombat, 1860. november 22. – Budapest, 1936. április 27.)[4][5] gyógyszerész, vegyész, egyetemi tanár, kormányfőtanácsos.
Tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte el; 1881-ben gyógyszerészoklevelet kapott. 1883–1892 között Than Károly tanársegéde volt a budapesti tudományegyetem Kémiai Intézetében. 1893–1936 között a Gyógyszerész Közlöny szerkesztője volt. 1896–1936 között a Gyógyszerészek Évkönyve szerkesztőjeként dolgozott. 1923–1936 között a budapesti Rákóczi úti Arany Szarvas Gyógyszertár vezetője volt. 1935-től kormányfőtanácsos volt.
A rubídium sóinak vizsgálatával foglalkozott; elsőként állította elő a rubídium-ammónium-bromidot, amelynek gyógyhatását később Laufenauer Károly ideg- és elmegyógyász mutatta ki.
Sírja a Farkasréti temetőben található (7/5-1-3/4).[6] Felesége Boér Margit volt.[4]
Szülei Karlovszky Gusztáv (1822–1878)[7] főügyész és Miticzky Ida írónő (1833–1898)[8][9] voltak. Karlovszky Bertalan (1858–1938) festőművész és Karlovszky Endre (1856–1924) levéltáros, gazdaságtörténész, jogász; író, költő, műfordító, publicista testvére.[10]