Kahramanmaraş (tartomány)
Napjainkban a Kahramanmaraş (tartomány) olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír és az emberek széles körét érdekli. A terület szakértőitől a témával még csak ismerkedőkig a Kahramanmaraş (tartomány) sokszínű és egyre növekvő közönség figyelmét sikerült megragadnia. Annak érdekében, hogy mélyebbre ássuk a jelentését és hatókörét, ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kahramanmaraş (tartomány) által kínált különböző szempontokat és hozzájárulásokat azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító elemzést nyújtsunk. Hasonlóképpen megvizsgáljuk a Kahramanmaraş (tartomány) következményeit és gyakorlati alkalmazásait különböző területeken, kiemelve annak fontosságát és hatását a mai társadalomra.
| Kahramanmaraş tartomány | |
 | |
| Göksun folyó (fölötte az Asaği híd) | |
| Ország |  Törökország |
| Régió | Akdeniz |
| Székhely | Kahramanmaraş |
| Irányítószám | xx |
| Körzethívószám | 00 90 (344) |
| Népesség | 1 004 414 (2008)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 14 327 km² |
| Időzóna | TRT (UTC+3) |
| Kahramanmaraş tartomány weboldala | |
Kahramanmaraş tartomány Törökország központi részén, viszonylag közel a Földközi-tengerhez helyezkedik el. A Középső-Torosok 2–3000 m magas hegyei húzódnak végig rajta, melyet az tszf. 1000 m elbistani síkság szakít meg. Szomszédos tartományok: északról Sivas, északkeletről Malatya, keletről Adıyaman, délkeletről Gaziantep, délkeletről Osmaniye, nyugatról Adana. Székhelye: Kahramanmaraş városa, korábbi nevén: Maraş, mely az Ahır-hegy (2300 m) lábánál, 570 m-es magasságban fekszik. 1923-ban vált önálló tartománnyá.
Közigazgatás
10 körzetre (ilcse) oszlik: Afşin, Andırın, Çağlayancerit, Ekinözü, Elbistan, Göksun, Kahramanmaraş, Nurhak, Pazarcık és Türkoğlu.
Történelem
Valószínűleg a hettiták alapították Marakszi néven a várost (asszír ékírásos feliratok), volt perzsa, római, bizánci és arab uralom alatt is. A XI. században érkeztek a szeldzsukok, később a Dulkadiroğul-dinasztia hajtotta fennhatósága alá. Az eredeti Maraş név arab eredetű. 1515-ben lett az Oszmán Birodalom része, de 1839-41 között İbrahim pasa egyiptomi hadai tartották megszállva 19 hónapig. Az első világháború után (1919) angol, később francia megszállás következett. 1922. február 11-én szabadult fel hősies harcokat követően, s 1973. február 7-én a Maraş-ról Kahramanmaraş-ra (törökül: kahraman = hős, ebből a hős város elnevezés) változott a tartomány székhelyének a neve.
Földrajz
Területének 23%-a erdőkkel borított, 17%-a mezőgazdaságilag művelhető (elsősorban az állattenyésztésnek van nagy szerepe).
Látnivalók
Kahramanmaraş (város):
- a VIII. századból származó vár
- Ulu-dzsámi, 1496
Források
- Békési B. István: Törökország. Panoráma útikönyvek, Budapest, 1983. ISBN 963-243-150-2
Jegyzetek
- ↑ City Population: Tartományok és húszezer fő feletti városok lakossága (angol nyelven). citypopulation.de
Külső hivatkozások
Koordináták: é. sz. 37° 53′ 54″, k. h. 36° 58′ 16″37.898333°N 36.971111°E