Niğde (tartomány)
Ebben a cikkben a Niğde (tartomány) témájában fogunk elmélyülni, amely különböző területeken nagy érdeklődést és vitát váltott ki. A Niğde (tartomány) egy olyan téma, amely a terület szakértői, akadémikusai és szakemberei figyelmének középpontjába került, mivel relevanciája és hatása a különböző ágazatokban van. Az elmúlt néhány évtizedben a Niğde (tartomány) egyre nagyobb jelentőséget és relevanciát kapott, végtelen kérdéseket és aggodalmakat generálva a mai társadalomra gyakorolt hatásával kapcsolatban. Ebben a cikkben részletesen és kimerítően elemezzük a Niğde (tartomány) különböző aspektusait, azzal a céllal, hogy teljes és megalapozott áttekintést adjunk erről a témáról.
| Niğde tartomány | |
 | |
| A Toros-hegység Demirkazık hegye, Niğde | |
| Ország |  Törökország |
| Régió | Közép-Anatólia |
| Székhely | Niğde |
| Nevének rövidítése | NIG |
| Irányítószám | 51xxx |
| Kormányzó | Sebahattin Öztürk |
| Népesség | 378 800 (2007) |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 14 294 km² |
| Időzóna | TRT (UTC+3) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
| Niğde tartomány elhelyezkedése Törökország térképén | |
| Niğde tartomány weboldala | |
Niğde tartomány Törökország központi részén, Közép-Anatólia déli részén helyezkedik el. Szomszédos tartományok: Adana, Aksaray, Kayseri, Konya, Mersin, Nevşehir
Közigazgatás
Hat körzetre (ilcse) oszlik: Altunhisar, Bor, Çamardı, Çiftlik, Niğde, Ulukışla.
Etimológia
Az ókorban a Hettita Birodalom bukása idején (újhettita királyságok kora) ismert volt Nahitijasz, később Nakita vagy Nahita néven, ez később módosult Nekidâ, Nekide és Nikde alakra, majd ebből lett a mai neve: Niğde. A Niğde sztélé töredékén Varpalavasz és Szaruvanisz királyok nevei olvashatók.
Történelem
Már az újkőkorszak időszakában is lakott volt a terület (Kr. e. 8500-8000), Bor körzetében földmunkálatok közepette találtak temetkezési célokat szolgáló halmokat (törökül höyük), illetve Çamardı-Keste közelében tártak fel ónbányakat. Ezt követően kb. Kr. e. 1800-800 között a hettiták uralkodtak ezen a tájon. A római uralom idején Bizánc keleti fővárosa volt, majd a szeldzsuk törökök foglalták el 1166-ban. A korai 13. században Niğde Anatólia legnagyobb városa volt és ehhez köthető a mecsetek építésének nagy korszaka. 1471-ben lett a Török Birodalom része, 1920 óta pedig Törökországé.
Földrajz
A tartomány északnyugati részébe belenyúlik a Tuz-tó (Sós tó) medencéje. A felszínt enyhe átmenetek jellemzik, de néhol előfordulnak 3000 m-nél is magasabb vulkanikus hegyek.
Látnivalók
- İhlara völgye: Selime és Helvadere falvak között húzódik a Melindiz-patak 50–80 m mélységű, néhol 100–200 m széles medre, amelyet két oldalról majd' függőleges sziklafalak határolnak: itt számoltak össze 4535 (!) barlangot. Ugyanitt a bizánci korból származó keresztény templomok sora található: Sümbüllü Kilise (Jácintos templom), Ağaçaltı Kilise (Fa alatti templom vagy Dániel templom), Pürenli Sekit (Teraszos templom), Yilanli Kilise (Kígyós templom).
Források
- Békési B. István: Törökország. Panoráma útikönyvek, Budapest, 1983. ISBN 963-243-150-2
Külső hivatkozások
Koordináták: é. sz. 37° 54′ 57″, k. h. 34° 41′ 37″37.915833°N 34.693611°E