Kürt (település)

Kürt (Strekov)
A katolikus templom és az előtte álló Szűz Mária-szobor
A katolikus templom és az előtte álló Szűz Mária-szobor
Kürt címere
Kürt címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásÉrsekújvári
Rangközség
PolgármesterTéglás János
Irányítószám941 37
Körzethívószám035
Forgalmi rendszámNZ
TestvérvárosokListaCsallóközkürt
Népesség
Teljes népesség1926 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség51 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság132 m
Terület41,05 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 54′ 06″, k. h. 18° 25′ 08″47.90166667, 18.4188888947.901667°N 18.418889°EKoordináták: é. sz. 47° 54′ 06″, k. h. 18° 25′ 08″47.90166667, 18.4188888947.901667°N 18.418889°E
Kürt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kürt témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kürt (szlovákul Strekov) falu Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban. Közigazgatási területe 41,05 km². Cigléd (szl. Cegléd) és az elnéptelenedett Szent István-puszta (Štefan) tartozik hozzá. Híres bortermelő község.

Fekvése

Kürt a Párizsi-patak völgyében fekszik, Érsekújvártól 20 km-re délnyugatra, Komáromtól 32 km-re északkeletre. Közelében halad az Érsekújvárt Párkánnyal (27 km) összekötő 509-es főút, valamint vasútvonal (megállóhely). A falutól keletre a Dunamenti-dombvidék dombsora húzódik, mely korábban Komárom vármegye keleti határát alkotta. A dombok lejtőin szőlőtermesztés folyik. Határában található részben a párizsi mocsarak nevű természetvédelmi terület.

Kürt közigazgatásilag a következő községekkel (5) határos: Kisújfalu (délkelet), Szőgyén (kelet), Bátorkeszi (dél), Perbete (nyugat), Fűr (észak).

Élővilága

2014-ben gólyafészek alátétet állítottak a faluban, az iskola és a községháza között. További alátét a templom közelében is található.

Nevének eredete

Neve a magyar honfoglaló törzs, a Kürtgyarmat nevéből származik. Meglepő, hogy e törzs tagjai eleinte a mai Baranya vármegye területén telepedtek le, s csak később, I. István uralkodásának idején szórattak szét. Nyilván így kerültek a mai Kürt község területére is.

Kürt falunevek elhelyezkedése Nyugat-Szlovákiában

Észak, észak-nyugat felé haladva:

Története

Első írásos említése 1075-ből származik. A korai középkorban templomos hely volt, pálos rendi remeték éltek itt. A 13. századi oklevelek egy Szent Tamás tiszteletére emelt templomot emlegetnek Kürtön.

A török betörések idején a falu elpusztult. Az esztergomi érsekség birtokán 1597-ben végeztek kárfelmérést. Később az esztergomi érsekség birtokaként újratelepült. Temploma 1733-ban leégett, majd az újjáépített templomot az 1755. évi földrengés döntötte le.

Fényes Elek Komárom vármegye leírása (1848) című munkájában így ír a faluról: Kürth magyar f. Esztergom vármegye szélén, ut. posta Perbete. Van 1748 kath., 3 ágostai, 15 zsidó lakosa, kath. anyaegyháza. Határa csak kis részben hegyes, jobbára szép és igen termékeny rónaság. Búzája aczélos; bora jó. Régi szabályzatlan jobbágytelket, 36 hold szántófölddel (egy egésztelek kaszálóval, belső telekkel 63 holdra is felmegy), 56-ot számlál, s ezeket 3 egész, egy 1/2 telkes, egy 1/4, 49 féltelkes, három negyedes, 83 negyedes gazda míveli. Az uraságnak itt semmi majorsága nincs, hanem a kovácsházhoz 1/4 , a mészárszékhez 1/2, s a vendégfogadóhoz is 1/2 telek adatott. Van 2 nemescsaládja és 24 mesterembere, u. m. 1 mészáros, 3 kovács, 8 takács, 3 bognár, 5 csizmadia, 2 szűcs. Földesura az esztergomi érsek.

A 20. század elején számos távírász lakott a faluban, akik az egész országot bejárva építették ki a telefonos hálózatot. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott. 1945 után számos magyar lakost kitelepítettek a kisnánai szlovák lakosság betelepítésével párhuzamosan. 1954-ben kritikával illették a falu szervezeteit. Az 1960-as években híres 8 tagú cigányzenekar működött a faluban.

Népessége

1880-ban 2418 lakosából 2219 magyar és 49 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 2508 lakosából 2465 magyar és 22 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 2643 lakosából 2623 magyar és 18 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 2772 lakosából 2751 magyar és 7 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 2829 lakosából 2737 magyar és 60 csehszlovák volt.

1930-ban 3042 lakosából 2830 magyar, 124 csehszlovák, 57 zsidó, 3 német és 28 állampolgárság nélküli volt. Ebből 2954 római katolikus, 66 izraelita, 10 evangélikus, 9 református és 3 egyéb vallású volt.

1941-ben 3079 lakosából 3039 magyar és 11 szlovák volt.

1970-ben 3112 lakosából 2871 magyar és 235 szlovák volt.

1980-ban 2754 lakosából 2507 magyar és 239 szlovák volt.

1991-ben 2394 lakosából 2181 magyar és 190 szlovák volt.

A 2001-es népszámláláskor 2233 lakosa volt, ebből 1983 magyar (88,8%) és 213 szlovák (9,54%) nemzetiségű volt.

2011-ben 2086 lakosából 1708 magyar, 248 szlovák, 54 cigány és 68 ismeretlen nemzetiségű volt.

2021-ben 1926 lakosából 1538 (+29) magyar, 284 (+29) szlovák, 10 (+12) cigány, 8 egyéb és 86 ismeretlen nemzetiségű volt.

Híres emberek

Nevezetességek

A katolikus templom

Galéria

Cigléd

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ bociany.sk
  3. ↑ UC 45:28, pag. 32b
  4. ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2008. május 25.)
  5. ↑ https://web.archive.org/web/20040106225720/http://www.mta.hu/nytud/Liszka.rtf
  6. ↑ B.I. 1954: Fogjunk össze. Új Ifjúság 3/7, 2 (1954. január 27.)
  7. ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2007. május 24.)
  8. ↑ ma7.sk

Források

Külső hivatkozások

Commons:Category:Strekov A Wikimédia Commons tartalmaz Kürt (település) témájú médiaállományokat.
Az Érsekújvári járás települései
Érsekújvár (Nové Zámky)
Andód (Andovce) · Bajta (Bajtava) · Bánkeszi (Bánov) · Barsbaracska (Bardoňovo) · Barsfüss (Trávnica) · Bart (Bruty) · Béla (Belá) · Bellegszencse (Podhájska) · Bény (Bíňa) · Csornok (Černík) · Csúz (Dubník) · Dögös (Rastislavice) · Ebed (Obid) · Fajkürt (Dedinka) · Fűr (Rúbaň) · Garamkövesd (Kamenica nad Hronom) · Garampáld (Pavlová) · Gyarak (Kmeťovo) · Helemba (Chľaba) · Hull (Hul) · Ipolykiskeszi (Malé Kosihy) · Ipolyszalka (Salka) · Jászfalu (Jasová) · Jattó (Jatov) · Kamocsa (Komoča) · Kéménd (Kamenín) · Kicsind (Malá nad Hronom) · Kisbaromlak (Branovo) · Kisgyarmat (Sikenička) · Kisújfalu (Nová Vieska) · Kolta (Kolta) · Komáromcsehi (Čechy) · Komáromszemere (Semerovo) · Komját (Komjatice) · Köbölkút (Gbelce) · Kőhídgyarmat (Kamenný Most) · Kürt (Strekov) · Leléd (Leľa) · Libád (Ľubá) · Mánya (Maňa) · Muzsla (Mužla) · Nagysurány (Šurany) · Nána (Nána) · Nyitramalomszeg (Lipová) · Nagykér (Veľký Kýr) · Ohaj (Dolný Ohaj) · Özdöge (Mojzesovo)· Párkány (Štúrovo) · Pozba (Pozba) · Rendve (Radava) · Sárkányfalva (Šarkan) · Szentmihályúr (Michal nad Žitavou) · Szímő (Zemné) · Szőgyén (Svodín) · Tardoskedd (Tvrdošovce) · Tótmegyer (Palárikovo) · Udvard (Dvory nad Žitavou) · Újlót (Veľké Lovce) · Valkház (Vlkas) · Zsitvabesenyő (Bešeňov) · Zsitvafödémes (Úľany nad Žitavou)Szlovákia
Nemzetközi katalógusok