Körhinta (film)
Napjainkban a Körhinta (film) nagy érdeklődést és jelentőségű téma a mai társadalomban. A Körhinta (film)-ről szóló viták egyre gyakrabban zajlanak különböző területeken, legyen szó politikáról, kultúráról, tudományról vagy technológiáról. A Körhinta (film) olyan téma, amely ellentmondó véleményeket vet fel, és kétségtelenül vitákat generál. Ebben a cikkben a Körhinta (film) különböző szempontjait vizsgáljuk meg, és elemezzük a mindennapi életre gyakorolt hatását. A Körhinta (film) a keletkezésétől a mai fejlődéséig alapvető szerepet játszott a világ alakításában, amelyben élünk. Ezeken az oldalakon megpróbálunk elmélyülni a Körhinta (film) legrelevánsabb aspektusaiban, és felfedezni, hogyan befolyásolta gondolkodásmódunkat és cselekvésünket.
| Körhinta | |
| 1956-os magyar film | |
 | |
| Törőcsik Mari és Soós Imre a körhintán | |
| Rendező | Fábri Zoltán |
| Alapmű | Sarkadi Imre: A kútban |
| Műfaj | |
| Forgatókönyvíró | Fábri Zoltán Nádasy László |
| Főszerepben | Törőcsik Mari Soós Imre Szirtes Ádám Barsy Béla Kiss Manyi Suka Sándor Bessenyei Ferenc Gobbi Hilda Misoga László |
| Zene | Ránki György |
| Operatőr | Hegyi Barnabás |
| Vágó | Szécsényi Ferencné |
| Jelmeztervező | Kölcsey Aliz |
| Díszlettervező | Fábri Zoltán |
| Gyártás | |
| Ország |  Magyarország |
| Nyelv | magyar |
| Játékidő | 90 perc |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | Mokép |
| Bemutató |  1956. február 2. |
| Korhatár |  |
| További információk | |
A Körhinta 1955-ben készült, 1956-ban bemutatott fekete-fehér, magyar filmdráma. Fábri Zoltán alkotását az 1956-os cannes-i filmfesztiválon Arany Pálmára jelölték. A forgatókönyvet Sarkadi Imre A kútban című, 1954-ben megjelent novellája alapján Fábri Zoltán és Nádasy László írta.[1]
1968-ban a Magyar Filmművészek Szövetsége beválasztotta a tizenkét legjobb magyar film közé (Budapesti tizenkettő), 2000-ben bekerült az Új Budapesti Tizenkettőbe, 2012-ben pedig felvették a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar alkotás listájára is.
Cselekmény
Pataki István (Barsy Béla) azt tervezi, hogy kilép a biztos megélhetést jelentő termelőszövetkezetből, lányát, Marit (Törőcsik Mari) pedig Farkas Sándor (Szirtes Ádám) egyéni gazdához akarja feleségül adni, hogy egyesíthessék földjeiket. A lány azonban Bíró Mátét (Soós Imre) szereti, akivel a szövetkezetben ismerkedett össze, ezért szembeszáll apja akaratával. Egy lakodalmi mulatság során Bíró és az indulatain uralkodni nem képes Farkas nyílt összetűzésbe keveredik, miután Mari és Máté önfeledten táncolnak egymással. Amikor Mari kijelenti apja előtt, hogy Mátét szereti, és nem hajlandó feleségül menni Farkashoz, Pataki baltával támad rá, mire a lány elmenekül otthonról. Összetalálkozik Mátéval, aki hazaviszi, és közli az apával, hogy elveszi a lányát. Pataki – Farkas Sándorral együtt – beletörődik a dologba, nem harcol tovább a lánya elhatározása ellen.
Szereplők
- Törőcsik Mari – Pataki Mari
- Soós Imre – Bíró Máté
- Szirtes Ádám – Farkas Sándor
- Barsy Béla – Pataki István
- Kiss Manyi – Patakiné Erzsi néni
- Suka Sándor – Czigány Márton
- Farkas Antal – Samu János
- Kádár Flóra – Eszti, Pataki Mari barátnője
Díjak, jelölések
- cannes-i fesztivál (1956)
- jelölés: Fábri Zoltán (Arany Pálma)[2]
Jegyzetek
- ↑ Turcsányi Sándor: Kézen: járva, állva, fogva vagy fekve. Magyar Narancs, 2007. november 29. (Hozzáférés: 2014. február 21.)
- ↑ 'Korhinta'. festival-cannes.fr. (Hozzáférés: 2011. április 8.)
Források
- Körhinta a PORT.hu-n (magyarul)
- Körhinta az Internet Movie Database oldalon (angolul)
További információk
- Schandl Teréz ritkán látott standfotói a Körhinta című film forgatásáról (1955), 2015. augusztus 30., Mai Manó Ház
