Elgondolkozott már a Kína címere-en? Ez egy olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette az idők során, és jó okkal. A Kína címere eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig számos kontextusban vita, elemzés és feltárás tárgya volt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kína címere lenyűgöző történetét, megvizsgáljuk a modern világra gyakorolt hatásait, és megvizsgáljuk a jövőbeni jelentőségét. Nem számít, hogy Ön a Kína címere szakértője, vagy egyszerűen csak szeretne többet megtudni róla, ez a cikk teljes körű és szemléletes áttekintést nyújt erről az izgalmas témáról.
Kína címere a Kínai Népköztársaság szimbóluma, s egyben szuverenitásának jelképe. A címer 1950. március 23-án került beterjesztésre a KKP ülésén, amelyet aztán szeptember 20-án fogadtak el hivatalosan is jelképnek. A címer terveit Huijin Lin, Li Csong-csun és még további két egyetemi tanár dolgozták ki.
A Kínai Népi Alkotmány 37. cikkelye kimondja, hogy "a Kínai Népköztársaság címerének közepén a Tiananmen térnek és az öt csillagnak ott kell állnia! Továbbá az arany fogaskeréknek, a búzából készült karimának és a vörös köpenynek, amely május 5-e tiszteletére szerepel!" Május 5-e a modern Kína születésének napja, a forradalmi és munkásmozgalmi harcok befejezésének évfordulója.
Az 5 csillag közül a legnagyobbik jelöli a KKP-t, míg a másik négy az embereket. A fogaskerék és a karima a munkás- és parasztosztály jelképe, a Tiananmen tér pedig az "ország (és Peking) főtere". A vörös szín a hatalom, az erő jelképe.
1991. március 2-án az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottsága jóváhagyta azt a (későbbi 41. számú) rendeletet, melynek értelmében a címert kötelező érvényűen használni kell:
Használni kell továbbá az alábbi nyilvános helyeken:
Az alábbi szervek pecsétjének kötelezően tartalmaznia kell a címert:
Külföldi nagykövetségek és egyéb diplomáciai képviseletek kizárólag a kormány engedélyével használhatják a címert.
A címer bármilyen formában történő meggyalázása (nyilvános égetés, firkálás, taposás stb.) akár halálbüntetést is vonhat maga után.