Kálium-benzoát

A Kálium-benzoát olyan téma, amely világszerte felkeltette az emberek figyelmét. Felfedezésétől a társadalomra gyakorolt ​​hatásáig ez a téma vita és vita tárgya. Az évek során a Kálium-benzoát fejlődött, és a mindennapi élet különböző aspektusait befolyásolta. Ebben a cikkben megvizsgáljuk annak fontosságát és relevanciáját ma, valamint a jövőre nézve lehetséges következményeit. Kétségtelen, hogy a Kálium-benzoát továbbra is az akadémikusok, a szakemberek és a nagyközönség érdeklődésére számot tartó téma, és elengedhetetlen annak hatókörének és hatásainak megértése.

Kálium-benzoát
IUPAC-név Kálium-benzoát
Más nevek E212
Kémiai azonosítók
CAS-szám 582-25-2
PubChem 11399
ChemSpider 10921
EINECS-szám 209-481-3
SMILES
C1=CC=C(C=C1)C(=O).
InChIKey XAEFZNCEHLXOMS-UHFFFAOYSA-M
UNII 763YQN2K7K
ChEMBL CHEMBL2105241
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C7H5KO2
Moláris tömeg 160,2117 g/mol
Megjelenés fehér, szilárd anyag
Veszélyek
EU osztályozás nincsenek veszélyességi szimbólumok[1]
R mondatok nincs[1]
S mondatok nincs[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A kálium-benzoát (E212) a benzoesav káliumsója, melyet az élelmiszeriparban tartósítószerként alkalmaznak, mert alacsony pH értéknél (<4,5) az esetlegesen az élelmiszerbe került penészgombák, élesztőgombák, és egyes baktériumok szaporodását megakadályozza.

Felhasználják savas élelmiszerek, mint például a gyümölcslevek (citromsav-tartalom miatt), üdítőitalok (foszforsav-tartalom miatt), savanyúságok (ecet miatt), és más élelmiszerek tartósításához.

A legtöbb országban, például Kanadában, az USA-ban, és az EU-ban engedélyezett adalékanyag. Az Európai Unióban a gyermekek számára készített élelmiszerekben való felhasználását nem ajánlják.[2]

A tartósítás hatásmechanizmus

A sejtbe való bekerülést követően a foszfofruktokináz nevű enzim működését blokkolják a cukor lebontásában, így a gombák és baktériumok számára a cukorbontás 95%-át megakadályozzák, gátolva ezek szaporodását. A gátlás savas pH mellett (<5) történik, ami az anaerob bomlás esetén áll fenn.[3]

Egészségügyi kockázatok

A C-vitaminnal (aszkorbinsav, E300) együtt alkalmazva benzol, egy ismert rákkeltő anyag keletkezhet, melynek mennyisége a hőmérséklettől, a fénymennyiségtől, és az eltelt időtartamtól egyaránt függ.[4]

Források

  1. ↑ a b c Biztonsági adatlap (Alfa-Aesar)
  2. ↑ Cosmetic Ingredient Review Expert Panel Bindu Nair (2001). „Final Report on the Safety Assessment of Benzyl Alcohol, Benzoic Acid, and Sodium Benzoate”. Int J Tox (20 (Suppl. 3)), 23-50. o. 
  3. ↑ Krebs HA, Wiggins D, Stubbs M (1983). „Studies on the mechanism of the antifungal action of benzoate”. Biochem J (214), 657-663. o. 
  4. ↑ FDA, 2006. "Data on Benzene in Soft Drinks and Other Beverages, " United States Food and Drug Administration. Accessed June 2nd at: http://www.cfsan.fda.gov/~dms/benzdata.html Archiválva 2008. március 26-i dátummal a Wayback Machine-ben