A mai világban a Jórám júdai király soha nem látott jelentőséget kapott. Akár személyes, akár szakmai, társadalmi vagy politikai szinten, a Jórám júdai király alapvető szerepet játszik mindennapi életünkben. A történelem során a Jórám júdai király tanulmányozás, vita és csodálat tárgya volt, de soha korábban nem foglalt el olyan előkelő helyet a társadalomban, mint manapság. A kezdetektől napjainkig a Jórám júdai király fejlődött, és alkalmazkodott azokhoz a változásokhoz és kihívásokhoz, amelyekkel az idők során szembesült. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Jórám júdai király hatását a mindennapi élet különböző aspektusaira, és azt, hogy hogyan befolyásolta a minket körülvevő világhoz való viszonyunkat.
Jórám | |
![]() | |
Jórám arcképe a Promptuarii Iconum Insigniorumból | |
Júda királya | |
Uralkodási ideje | |
Kr. e. 849 – Kr. e. 842 | |
Elődje | Jósafát |
Utódja | Akházjáhu |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Dávid háza |
Született | Kr. e. 881 körül |
Elhunyt | Kr. e. 842 |
Nyughelye | Dávid városa |
Édesapja | Jósafát |
Házastársa | Atália júdai királynő |
Gyermekei |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Jórám témájú médiaállományokat. | |
Jórám, héberül Jehoram, (héberül: יְהֹורָם / Yəhôrām , görögül: Ιωραμ, latinul: Joram), (Kr. e. 881 k.[2] – Kr. e. 842) Júda társkirálya Kr. e. 854-től, királya Kr. e. 849-től Kr. e. 842-ig.
Jósafát fia és utóda.[1] Trónra lépése után kivégeztette hat fivérét; feleségének, Atáliának befolyására teret engedett Baál kultuszának.[1] Balsikerű háborúban elvesztette Edomot, majd betörő filiszteus és arab csapatok feldúlták Judát s elhurcolták Jórám mellékfeleségeit, valalmint fiait Akházjáhu kivételével.[1] Rövidesen gyógyíthatatlan bélbajt kapott és kínos halállal halt meg.[1] Mindezt a csapást megjósolta neki Illés próféta egy levélben, amelyben fejére olvasta bűneit.[1]
Előző uralkodó: Jósafát |
Következő uralkodó: Akházjáhu |