Jylland

A mai világban a Jylland olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. Legyen szó a társadalomra gyakorolt ​​hatásáról, történelmi jelentőségéről vagy jövőbeli következményeiről, a Jylland világszerte sok ember figyelmét felkeltette. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Jylland minden oldalát, az eredetétől a mai hatásig. Elemezzük a hatását a különböző területeken, valamint a témával kapcsolatos nézőpontokat. Akár szakértő a területen, akár csak kíváncsi, hogy többet tudjon meg a Jylland-ről, ebben a cikkben mindenki talál valamit.

Jylland (Jütland, Jutlân)
Jylland különböző értelmezései: piros – szűk értelmezés; rózsaszín – Nørrejyske Ø; narancs – német terület az Eidertől északra; sárga – a legtágabb értelmezés szerint beleértve
Jylland különböző értelmezései: piros – szűk értelmezés; rózsaszín – Nørrejyske Ø; narancs – német terület az Eidertől északra; sárga – a legtágabb értelmezés szerint beleértve
Közigazgatás
OrszágDánia (29.778 km²)
Németország (16.430 km²)
német tartománySchleswig-Holstein
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Terület46.208 km²
Legmagasabb pontMøllehøj: 170,86 m
Elhelyezkedése
Jylland (Európa)
Jylland
Jylland
Pozíció Európa térképén
é. sz. 55° 37′ 46″, k. h. 9° 12′ 04″55.629550°N 9.201050°EKoordináták: é. sz. 55° 37′ 46″, k. h. 9° 12′ 04″55.629550°N 9.201050°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Jylland témájú médiaállományokat.

Jylland (dán ejtés: ; németül: Jütland, frízül: Jutlân) félsziget Észak-Európában. Ez Dánia egyetlen része, amely nem sziget, és Németország legészakibb része is a félszigetre esik. Az Északi-tengert választja el a Balti-tengertől. Felszíne viszonylag sík, alacsony dombokkal.

A félsziget északi kétharmada Dániához tartozik: területe 29 775 km², lakossága 2 491 852 fő (2004). A legészakibb részt – neve Nørrejyske Ø – egy 1825-ös árvíz a keskeny Limfjord nyugati bejáratának megnyitásával leválasztotta a félszigetről, de ennek ellenére általában azt is Jylland részének tekintik.

A déli egyharmad ma Németország Schleswig-Holstein tartományához tartozik, ami a korábbi Schleswig és Holstein hercegségekből jött létre. A terület számtalanszor gazdát cserélt a dánok és különböző német uralkodók között. 1916-ban a félszigettől nyugatra zajlott le a világtörténelem egyik legnagyobb tengeri csatája, a jütlandi csata. Legutóbb 1920-ban Észak-Schleswig népszavazással tért vissza Dániához.

A félsziget déli határát az Elba folyó jelzi.

„Kimbriai félsziget”

A félsziget másik, még régebben keletkezett neve a Kimbriai félsziget (latinul chersonesus cimbrica). Ez az elnevezés már az ókorban használatos volt, megtalálható már például Klaudiosz Ptolemaiosz Geographike Hyphegesis című munkájának II. fejezetében is mint Κιμβρική Χερσόνησος (kimbrikè chersónesos). E név eredete az i. e. 2. században a térségben élő kimberek germán törzsének nevéből származik. Van olyan – kisebbségi, Magyarországon nem elfogadott – földrajztudományi felfogás is, főleg a német irodalomban, ami szerint a félsziget egésze ma is Kimbriai félszigetnek nevezendő, a Jylland név pedig csak a dán határtól északra elterülő vidékre lenne érvényes.[1]

Városai

Jylland legnagyobb városai:

  1. Kiel, Németország
  2. Aarhus, Dánia
  3. Lübeck, Németország
  4. Aalborg, Dánia
  5. Flensburg, Németország
  6. Neumünster, Németország
  7. Esbjerg, Dánia
  8. Randers, Dánia
  9. Kolding, Dánia
  10. Vejle, Dánia
  11. Horsens, Dánia

Jegyzetek

  1. ↑ https://de.wikisource.orghttps://sapientiahu.com/RE:Chersonesos_27
Ez a földrajzi objektumról, alakzatról, jelenségről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!