Julia Kristeva

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Julia Kristeva-et, egy olyan témát, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A Julia Kristeva megjelenése óta vitákat, vitákat és nagy érdeklődést váltott ki különböző területeken, legyen szó a tudományról, a kultúráról, a politikáról vagy általában a társadalomról. Az évek során a Julia Kristeva különböző módon fejlődött és befolyásolta az emberek életét, és olyan jelenséggé vált, amely megérdemli az alapos elemzést és megértést. Ebben a kutatásban a Julia Kristeva különböző aspektusait és perspektíváit elemezzük, azzal a céllal, hogy megvilágítsuk ezt a ma nagyon aktuális témát.

Julia Kristeva
Született1941. június 24. (83 éves)
Szliven, Bulgária
Állampolgársága
HázastársaPhilippe Sollers[1]
Foglalkozása
  • pszichoanalitikus
  • egyetemi oktató
  • szociológus
  • filozófus
  • irodalomkritikus
  • regényíró
  • nyelvész
Iskolái
Kitüntetései
Lista
  • a Haifai Egyetem díszdoktora
  • a Harvard Egyetem díszdoktora
  • honorary doctor of the Université libre de Bruxelles
  • a Torontói Egyetem díszdoktora
  • a Szófiai Ohridi Szent Kelemen Egyetem díszdoktora
  • a Buenos Aires-i Egyetem díszdoktora
  • a Jeruzsálemi Héber Egyetem díszdoktora
  • Doctor honoris causa at University of Bayreuth
  • Művészetek és Irodalom Érdemrendjének lovagja (1987)
  • Holberg International Memorial Prize (2004)
  • Hannah Arendt-díj (2006)[2]
  • The VIZE 97 Prize (2008)
  • A Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének parancsnoka (2011. május 13.)[3]
  • Saint-Simon Award (2017)
  • a francia Becsületrend főtisztje (2019. december 31.)
Filozófusi pályafutása
Iskola/IrányzatStrukturalizmus, Feminizmus
Akik hatottak rá
Fontosabb műveiPowers of Horror
A Wikimédia Commons tartalmaz Julia Kristeva témájú médiaállományokat.

Julia Kristeva (Szliven, 1941. június 24. –) bolgár-francia filozófus, irodalomkritikus, szemiológus, pszichoanalitikus és újabban író.

Életpályája

Bulgáriában született, az 1960-as évek óta Franciaországban él. A Paris Diderot Egyetem professzor emeritája. Több mint 30 könyv szerzője. Ezek közül a legfontosabbak: A borzalom ereje (Pouvoirs de l'horreur. Essai sur l'abjection), Mesék a szerelemről (Histoires d'amour) Fekete nap: Depresszió és melankólia (Soleil noir. Dépression et mélancolie), Proust és az idő érzékelése (Le Temps sensible. Proust et l'expérience littéraire), illetve A női géniusz (Le Génie féminin) című trilógia.

Munkássága

Kristeva első könyve, a Semeiotikè (1969) megjelenése után vált a nemzetközi irodalomkritika, kultúratudományok és a feminizmus fontos alakjává. Hatalmas életművében az intertextualitás, a szemiológia és az abjekt fogalmát tárgyaló könyvek és esszék mellett nyelvészeti, irodalomelméleti, pszichoanalitikai, életrajzi és önéletrajzi, valamint politika- és kultúrkritikai írások éppúgy szerepelnek, mint művészeti és művészettörténeti művek. A strukturalizmus és posztstrukturalizmus kiemelkedő gondolkodója.

2008-ban megalapította a Simone de Beauvoir-díjat.[4]

Díjai, elismerései

Magyarul

  • Adalék a gondolkodás tétjéhez; ford. Romhányi Török Gábor; Napkút, Bp., 2008
  • Önmaga tükrében idegenként; ford. Kun János Róbert; Napkút, Bp., 2010 (Kútfő bibliotéka)
  • Kezdetben volt a szerelem. Pszichoanalízis és hit; ford. Tóth Réka, Kun János Róbert; Napkút, Bp., 2012
  • Gyilkosság Bizáncban; ford. Romhányi Török Gábor; Napkút, Bp., 2014

Jegyzetek

  1. ↑ Alan Riding: Correcting Her Idea of Politically Correct (angol nyelven), 2001. július 14.
  2. ↑ https://www.boell.de/en/node/55243
  3. ↑ PREX1110746D
  4. ↑ Simone de Beauvoir Prize 2009 goes to the One Million Signatures Campaign in Iran Archiválva 2009. február 1-ji dátummal a Wayback Machine-ben., Change for Equality

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Julia Kristeva című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

  • Miglena Nikolcsina: Jelentés és anyagyilkosság. Virginia Woolf Julia Kristeva olvasatában; ford. Csíkhelyi Lenke; Balassi, Bp., 2004 (Feminizmus és történelem)