Juho Kusti Paasikivi

Juho Kusti Paasikivi
Finnország 7. elnöke
Hivatali idő 1946. március 11. – 1956. március 1.
Előd	Carl Gustaf Emil von Mannerheim
Utód	Urho Kekkonen
Született	1870. november 27. Koski HL, Finnország
Elhunyt	1956. december 14. (86 évesen) Helsinki, Finnország
Sírhely	Hietaniemi temető
Párt	Nemzeti Koalíció
Szülei	Karoliina Vilhelmiina Aukusti Hellsten
Házastársa	Alli Paasikivi (1934 – 1956. december 14.) Anna Paasikivi (1897–1931)
Gyermekei	Annikki Paasikivi
Foglalkozás	politikus diplomata ügyvéd bankár
Iskolái	Imperial Alexander University Helsinki Normal Lyceum
Vallás	evangélikus kereszténység
Díjak	Lenin-rend (1954. szeptember 18., 262 725) Elefántrend (1950. november 7.) Royal Order of the Seraphim (1947. június 10.) a francia Becsületrend főtisztje (1935) Knight Grand Cross with Collar of the Order of Saint Olav‎ (1950. november 27.) Cross of Liberty, 1st Class (1919. január 28.) Cross of Liberty, 1st Class with star (1940. december 3.) Grand Cross with Collar of the Order of the White Rose of Finland (1946. március 11.) a Finn Oroszlán lovagrend nagykeresztje (1946. április 24.) Grand Cross of the Order of the Cross of Liberty (1950. október 9.) Order of Saint Stanislaus, 2nd class (1905) Order of Saint Anna, 2nd class (1913) Eisernes Kreuz am weißen Bande (1919) a Koronarend nagykeresztje (1933) Order of the Polar Star - Commander's Grand Cross (1938. december 8.) Grand Cross of the Order of the White Rose of Finland (1920. december 28.) Grand Cross with Collar of the Order of the Falcon (1954. április 24.) Finnish Olympic Cross of Merit, First Class (1952) Finn Fehér Rózsa lovagrend Royal Order of the Polar Star Francia Becsületrend
Juho Kusti Paasikivi aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Juho Kusti Paasikivi témájú médiaállományokat.

Juho Kusti Paasikivi (1887-ig Johan Gustaf Hellsten) (Häme Koski, 1870. november 27.– Helsinki, 1956. december 14.) Finnország 7. elnöke, háromszor a finn kormány élén is állt.

Korán árvaságra jutott, 14 éves korától a nagynénje viselte gondját. A fiatal Paasikivi (akkor még Hellsten) jó sportoló és tornász volt, mindemellett kitűnő tanuló is. A nemzeti eszme már fiatalon is nagy hatást gyakorolt rá, jól mutatja ezt az is, hogy a finnesítést zászlajára tűző mozgalom hatására ő is megváltoztatta a nevét. A Helsinki Egyetemen szerzett jogi diplomát, majd ugyanott egyetemi docensként közigazgatási jogot tanított. Rövid idő múlva azonban már a finn államkincstárban kamatoztatta a tudását, egészen 1914-ig. Először 1897-ben házasodott meg, első feleségétől négy gyermeke született. Második feleségével – akivel haláláig élt, de gyermekük nem született –, 1934-ben kötötte össze az életét.

A finn külpolitika atyjaként tisztelik hazájában, hiszen ő indította el Finnországot azon az úton, mely a második világháború után a kiugróan sikeres fejlődést eredményezte. Egyrészt ellenezte az oroszosítást, és mindent megtett a finnek nemzeti identitásának megőrzéséért, másrészt a tárgyalásos megegyezést részesítette előnyben az erőszakos megoldásokkal szemben.

Az oroszországi forradalom után Finnországban is összecsaptak a fehérek és a vörösök, s Paasikivi a fehérek pártján állt. Kezdetben azt a nézetet vallotta, hogy Németországból kell uralkodót hozni Finnországba, de a németek háborúvesztése után ez a terv füstbe ment. Paasikivi vezette a finn delegációt, mely végül a Szovjetunióval békét kötött.

A második világháború a finn népre is sok szenvedést hozott, de Paasikivi ezúttal is helyes és szerencsés diplomáciai manővereket hajtott végre. A világégést követően Finnország is a szovjet érdekszférába esett, de a finn vezetőknek – élükön Paasikivinek – sikerült előnyös alkukat kötnie Sztálinnal. Habár Paasikivi rengeteg engedményt tett a Szovjetuniónak, elérte, hogy Finnországot nem szállta meg a vörös hadsereg, és korlátok között, de önállóan alakíthatta ki a társadalmi rendjét. (Nem lett „népi demokrácia” vagy „népköztársaság” Finnországból, a helyi kommunisták nem jutottak hatalomra soha, pedig volt erre néhány erőtlen próbálkozás az évek során.)

A finn politika a hidegháború kellős közepén megőrzött bizonyos függetlenséget az országnak. A máig irigyelt gazdasági sikerek sem valósulhattak volna meg a politikai sikerek nélkül. Igaz, időnként erkölcsi áldozatokat kellett hozni mindezért, például 1956-ban, amikor a finnek nem állhattak ki hivatalosan a magyar forradalom mellett, mert ezzel saját el nem kötelezett státuszukat veszélyeztették volna. Paasikivi elveit utódai is hatékonyan alkalmazzák, ami nem csak Finnország fennmaradásához, hanem jólétéhez mind a mai napig hozzájárul.

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Paasikivi című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
• Ez a szócikk részben vagy egészben a Juho Kusti Paasikivi című finn Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• kansallisbiografia.fi (angol)