Ez a cikk a Finn márka témával foglalkozik, amely az elmúlt években a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatása miatt nagy jelentőségűvé vált. A Finn márka óta olyan tanulmányok és kutatások tárgya, amelyek többek között az emberi viselkedésre gyakorolt hatását, a gazdaságra gyakorolt hatását, a történelemben betöltött jelentőségét próbálják megérteni. Egy részletes elemzés révén a Finn márka különböző oldalai feltárásra kerülnek, kiemelve annak fontosságát és következményeit a különböző területeken. Ezért alapvető fontosságú, hogy elmélyüljünk a Finn márka-ről szóló ismeretekben, hogy megértsük a valódi hatókörét, és azt, hogy hogyan befolyásolhatja közvetlenül vagy közvetve az életünket.
Finn márka (Suomen markka (finnül) finsk mark (svédül)) | |
500 márka | |
ISO 4217 kód | FIM |
Devizajel | mk |
Ország | Finnország |
Használat kezdete | 1860. |
Bevonás ideje | 2001. december 31. |
Árfolyam | |
Aktuális árfolyam | XE Currency Converter |
Váltópénz | |
penni (p) | 1/100 |
Érmék | |
Használatban | 10, 50 penni , 1, 5, 10 mk |
Bankjegyek | |
Használatban | 10, 20, 50, 100, 500 mk |
Európai árfolyam-mechanizmus (ERM) | |
Kezdete | 1996. október 14. |
Rögzített árfolyam kezdete | 1998. december 31. |
€-val helyettesítve (nem készpénz) | 1999. január 1. |
€-val helyettesítve (készpénz) | 2002. január 1. |
Euró árfolyam | 5,94573 FIM |
Kibocsátó | |
Központi bank | Finn Bank Weboldala |
Ez az infobox a megadott pénznem bevonás előtti utolsó érvényes adatait tartalmazza. | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Finn márka témájú médiaállományokat. |
A finn márka (finnül: Suomen markka, svédül: finsk mark) Finnország pénzneme volt 1860-tól 1963-ig, amikor 1:100 arányban denominálták, és az új márka 1963-tól az euró 2002-es megjelenéséig forgalomban maradt. A pénznem szokásos jelölése a címlet után írt mk volt. Váltópénze a penni (1 márka = 100 penni). A bankjegyek és érmék feliratai finn és svéd nyelven is szerepeltek.
[1][2][3][4][5][6][7][8][9][9][10][11][12][13][14][15][16]
A finn jegybank (Suomen Pankki) 1841-ben adta ki első rubel bankjegyeit. Az 1809-ig svéd fennhatóság alá tartozó Finnország 1809-től 1917. december 6-ig az Orosz Birodalom autonóm nagyhercegségeként létezett. A Finn Nagyhercegség 1860-ban vezette be a finn márka valutát, ennek árfolyama csak 1865-ig volt rögzítve 1 rubel = 4 márka árfolyamon a cári pénzhez. Ezzel a ténnyel magyarázhatóak a korszak olyan furcsa névértékű bankói, mint a 12 márkás (=3 rubel, amely Oroszországban tradicionális címlet), vagy a 40 márkás (=10 rubel). A finn papírpénzeken az orosz fennhatóság alatt finn, svéd és orosz, a függetlenné válás után pedig egészen az euró bevezetéséig finn és svéd nyelvű feliratok voltak olvashatóak. Az első, majd a második világháború következtében jelentős infláció lépett fel. Az 1922-es bankjegyszériát Gottlieb Eliel Saarinen tervezte, ennek az 50, 100, 500 és 1000 márkásain szereplő férfiak és nők meztelen csoportképei kisebb botrányt váltottak ki annak idején. 1939-ben bocsátották ki az első 5000 márkást Johan (Juhana) Vilhelm Snellman portréjával, még 1945-ben új 50 és 100 márkás került forgalomba előoldalán Finnország címerével. 1955-ben a korábbi nagyméretű címletekkel szemben jóval kisebb, 142 X 69 mm-es, modern szériát vezettek be, ezután ilyen méretű maradt az összes finn márka bankjegy egészen az euró bevezetéséig.[17]
1963. január elsején Finnországban valutareformot hajtottak végre, 1 új márka 100 régivel lett egyenlő. Az új címletsorban 1, 5, 10, 50 és 100 márkás bankjegyek kerültek kibocsátásra. Az előző, 1955-ös szériájú, Tapio Wirkka tervezte régi márka bankjegyek átalakított változatai voltak. Az egymárkás előoldalán gabonakalászok, az ötösén fenyőág, a tízesén Juho Kusti Paasikivi (1870-1956) finn köztársasági elnök portréja, az ötvenesén Kaarlo Juho Ståhlberg (1865-1952) finn köztársasági elnök, a százasén pedig Johan (Juhana) Vilhelm Snellman (1806-1881) filozófus, államférfi képmása szerepelt, mindegyik hátoldalára egységesen Finnország címere került. Az előoldalon csak finn, a hátoldalon finn és svéd feliratok szerepeltek. 1975-ben bevezették az 500 márkás címletet Urho Kaleva Kekkonen (1900-1986) portréjával. Ennek az 500 márkásnak az érdekessége, hogy egy élő személy, Finnország akkor hivatalban lévő köztársasági elnöke került rá, s ez meglehetősen szokatlan eljárás a modern demokratikus világban. Az ötszázas hátoldalán Finnország címere mellett a kilenc történelmi finn tartomány címere szerepelt. 1976-ban új típusú 100-as, 1977-ben új 50-es, 1980-ban pedig új 10 márkás került forgalomba ugyanazon személyek portréjával, de más dizájnnal, a hátoldalukon az államcímerrel.[18]
Képek | Névérték | Méret | Leírás | Nyomtatási
évek |
Jegyzet | ||
---|---|---|---|---|---|---|---|
Előlap | Hátlap | Előlap | Hátlap | ||||
1 márka | 142 × 69 mm | Búzakalászok | Finnország címere | 1963 | [19] | ||
5 márka | Fenyőágak | [20] | |||||
10 márka | Juho Kusti Paasikivi | [21] | |||||
1980 | [22] | ||||||
50 márka | Kaarlo Juho Ståhlberg | 1963 | [23] | ||||
1977 | [24] | ||||||
100 márka | Johan Vilhelm Snellman | 1963 | [25] | ||||
1976 | [26] | ||||||
500 márka | Urho Kekkonen | Finnország és kilenc történelmi tartomány címere | 1975 | [27] |
1986-ban teljesen új, Erik Bruun (1926- ) tervezte széria debütált, ezen a korábbi márka bankjegyekről ismerős neves finnek képmásait is lecserélték más hírességekére. A 10, 20, 50 és a 100 márkáson szereplő személyek Finnország 1917 óta tartó függetlenségének, az 500 márkás az 1917 előtti orosz, illetve az 1000 márkás az 1809 előtti svéd fennhatóság időszakát idézte fel. A bankjegysorozat első tagját, a 10 márkás bankjegyet 1993-ban kivonták a forgalomból, és ugyanebben az évben ennek helyettesítésére bevezettél a 20 márkás bankjegyet. Az 1991-ben biztonságtechnikai szempontból felújították az 1986-os szériát. Az 50 és 100 márkás címletek többek között rejtett képpel és bújtatott fémszállal, még az 500 és 1000 márkások hologrammal és bújtatott fémszállal lettek ellátva (1986 Litt.A széria - azaz 1986-os második (1991-es) széria). Az eredetileg rejtett képes, bújtatott fémszálas 1993-as 20 márkás második, 1997-es (1993 Litt.A) kiadása szintén hologramot kapott, s színezése is egyszerűbb lett.[28] Ezek a címletek ez első, 1986-os kibocsátáshoz képest már nem csak a hát-, hanem az előoldalukon is hordoztak svéd nyelvű feliratokat.[17] Ugyan az 5000 márkás (840.94€) címletet is megterveztette a finn jegybank, de ennek bevezetésétől végül elálltak. Az ötezres előoldalára Mikael Agricola (1510-1557) reformátor, teológus, lelkész és nyelvész képmása került volna, a hátoldalára pedig a Turku-i katedrális.
Kép | Névérték | Értéke euróban | Szín | Leírás | ||
---|---|---|---|---|---|---|
Előlap | Hátlap | Előlap | Hátlap | |||
10 márka 10 markkaa |
1,68 € | kék | Paavo Nurmi (1897–1973), olimpiai bajnok atléta | Olimpiai Stadion (Helsinki) | ||
20 márka 20 markkaa |
3,36 € | kék | Väinö Linna (1920–1992), szerző és író | Tammerkoski | ||
50 márka 50 markkaa |
8,41 € | barna | Alvar Aalto (1898–1976), építész | Finnlandia csarnok | ||
100 márka 100 markkaa |
16,82 € | zöld | Jean Sibelius (1865–1957), zeneszerző | Hattyúk | ||
500 márka 500 markkaa |
84,09 € | vörös | Elias Lönnrot (1802–1884), a Kalevala szerzője | Erdei túraútvonal | ||
1 000 márka 1 000 markkaa |
168,19 € | kék/lila | Anders Chydenius (1729–1803), pap és államférfi | Kuninkaanportti kapuja a Suomenlinnaban |
A finn papírpénzek különlegessége a hitelesítő aláírás változatok nemzetközi viszonylatban elképesztően magas száma, ez az 1963-as valutareform után is jellemző volt. Például az 1963-as típusú 10 márkást 1980-ig tartó kibocsátási időszaka alatt 155 különböző szignóváltozatban hozták forgalomba.[18]