Josué de Castro

A mai világban a Josué de Castro olyan téma, amely különböző területeken nagy aktualitást kapott. A politikától az emberek mindennapi életéig a Josué de Castro végtelen vitákat, vitákat és elmélkedéseket generált. Hatása olyan jelentős, hogy jelenléte egyre nyilvánvalóbbá válik a mai társadalomban. A Josué de Castro felkeltette szakértők, akadémikusok és hétköznapi polgárok érdeklődését, akik igyekeznek megérteni jelentőségét és életükre gyakorolt ​​hatásait. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Josué de Castro problémáját, elemezve annak okait, hatásait és lehetséges megoldásait annak átfogó kezelésére.

Josué de Castro
Castro 1929-ben
Castro 1929-ben
Született1908. szeptember 5.
Recife
Elhunyt1973. szeptember 24. (65 évesen)
Párizs
Állampolgárságabrazil
Nemzetiségebrazil
Foglalkozásaorvos, író, földrajztudós, diplomata
Tisztsége
  • federal deputy of Pernambuco
  • nagykövet
  • professzor (nem ismert – nem ismert)
  • elnök (1951. december – nem ismert)
  • elnök (1963. szeptember 3. – 1963. szeptember 8., First Preparatory Congress)
  • elnök (1963. szeptember 8. – nem ismert, World Constitution and Parliament Association)
IskoláiUniversidade Federal do Rio de Janeiro
Kitüntetései
  • a francia Becsületrend tisztje
  • Nemzetközi Békedíj (1954)
  • Ordem do Mérito Cultural (2006)
A Wikimédia Commons tartalmaz Josué de Castro témájú médiaállományokat.

Josué de Castro (Recife, 1908. szeptember 5. – Párizs, 1973. szeptember 24.) brazil tudós, aki hosszabb ideig volt az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) végrehajtó bizottságának elnöke.[1][2]

Munkássága

Kevés brazil író művei keltettek olyan általános elismerést, mint Josué de Castro tudományos és irodalmi alkotásai, melyek 26 nyelven, számos példányban jelentek meg.[3] A szerző célul tűzte ki, hogy az éhség problémáját sokoldalúan – földrajztudományi, biológiai, táplálkozástudományi, gazdasági és társadalmi vonatkozásban – világítsa meg.

A modern földrajztudomány módszerét alkalmazta, amikor a leírt jelenségek komplex magyarázatát nyújtotta. A haladó gondolkodású író művét áthatja a jogos felháborodás mindazon gazdasági–társadalmi tényezőkkel szemben, amelyek felelősek azért, hogy hazája kiterjedt területein ma is pusztít az éhség.[4] Műve tudományos alapossággal tárja fel az éhezés és a hiányos táplálkozás fizikai, erkölcsi, gazdasági és társadalmi következményeit.[5]

Magyarul megjelent művei

  • Az éhség földrajza (Geopolítica da fome); ford. Edelényi Katalin, Vértesi Judit; Szikra, Budapest, 1955
  • Az éhező Brazília (Geografia da fome); ford. Sárkány László; Kossuth, Budapest, 1965
  • Emberek és rákok. Regény; ford. Szalay Sándor; Kossuth, Budapest, 1968

Jegyzetek

  1. ↑ Josué de Castro est mort hier: il était le prophete de la faim du monde. Le Figaro, Paris, 25 sept. 1973.
  2. ↑ Dr. Josue de Castro, 65, dead; diplomat aided third world. New York Times, Sept. 25, 1973.
  3. ↑ CASTRO, Josué de. Géopolitique de la faim. Nouvelle édition revue et augmentée. Prefaces de Max Sorre, Pearl Buck et Lord John Boyd-Orr. Paris, Les éditions ouvrières, 1973.
  4. ↑ Radio-Canada: Josué de Castro, juin 1960.. . (Hozzáférés: 2010. október 12.)
  5. ↑ Tele-flash: Interview de Josué de Castro, octobre 1959.