Ma a Joseph Barbera továbbra is nagy jelentőségű téma a mai társadalomban. Hatása életünk különböző területein érezhető volt, a technológiától a politikáig, a kultúráig és a gazdaságig. Ez egy olyan téma, amely vitákat, egymásnak ellentmondó véleményeket váltott ki, és jelentős változásokat hozott életünkben és a körülöttünk lévő világ felfogásában. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Joseph Barbera jelentőségét, és azt, hogy hogyan befolyásolta mai gondolkodásunkat és cselekvésünket.
A két zseniális rajzfilmes stúdiói Hollywood legismertebb animációs vállalataivá nőtték ki magukat, munkáik százai a popkultúra szerves részeivé váltak. Első híres rajzfilmjük a Tom és Jerry volt, amely még filmvásznon aratott hatalmas sikert. Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki történetének ötlete 1960-ban fogant meg, és a róluk szóló történet volt az első tévés rajzfilmsorozat az USA-ban, amelyet főműsoridőben sugároztak. Abban is első, hogy emberi alakok szerepeltek benne, és egy-egy epizódja hosszabb volt, mint az akkor szokásos 6–7 perc. A sorozatot ma is a világ 80 országában sugározzák a tévécsatornák. Azután következett A Jetson család, majd Scooby-Doo, a kutya, aki először 1969-ben[13] örvendeztette meg a kicsiket és a nagyokat a tévéképernyőn, majd nagy sikerű film is készült a játékos eb kalandjaiból. A nyolcvanas években a „szmörfök” (The Smurfs), vagyis a Hupikék törpikék, e pici kék, emberszerű lények lettek a szerzőpáros legkedveltebb figurái, s az ő történeteikből készült tévéshow mintegy harminc országban látható.
Az évek során Hanna és Barbera számos Emmy-díjban, tévés kitüntetésben részesült. 1994-ben az amerikai tévés hírességek csarnokában is örökös tagságot kaptak. Barbera 1994-ben írta meg önéletrajzát Életem a rajzfilmben(My Life in Toons) címmel.