John Fitzgerald Kennedy nemzetközi repülőtér

John F. Kennedy
nemzetközi repülőtér
John F. Kennedy International Airport
IATA: JFK  ICAO: KJFK
Adatok
ElhelyezkedésNew York
 USA
Kiszolgált város
Megnyitás1947
ÜzemeltetőPort Authority of New York and New Jersey
NévadóJohn Fitzgerald Kennedy (ember)
Tszf. magasság4,0 m
Utasforgalom55 175 249 (2022)
Futópályák
IrányHosszBurkolat
4L/22R3460 maszfalt/beton
4R/22L2560 maszfalt
13L/31R3048 maszfalt
13R/31L4442 maszfalt/beton
H1 – helikopter18 maszfalt
H2 – helikopter18 maszfalt
Elhelyezkedése
John F. Kennedy nemzetközi repülőtér (Egyesült Államok) John F. Kennedy nemzetközi repülőtér John F. Kennedy
nemzetközi repülőtér Pozíció az Egyesült Államok térképén
é. sz. 40° 38′ 24″, ny. h. 73° 46′ 48″40.64, -73.7840.640000°N 73.780000°WKoordináták: é. sz. 40° 38′ 24″, ny. h. 73° 46′ 48″40.64, -73.7840.640000°N 73.780000°W
Térkép
A John F. Kennedy
nemzetközi repülőtér weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz John F. Kennedy
nemzetközi repülőtér témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
A JFK (világoskék jobbra alul) elhelyezkedése New Yorkban

A John F. Kennedy nemzetközi repülőtér (IATA: JFK, ICAO: KJFK), (eredeti nevén Idlewild Airport, röviden JFK) egy nemzetközi repülőtér, amely New York városának délkeleti részén, Queens Jamaica nevű városrészében épült, kb. 19 km-re Alsó-Manhattantől, Long Island szigetén.

A JFK New York három reptere közül a legújabb és legforgalmasabb, az Amerikai Egyesült Államok vezető reptere nemzetközi légi utasforgalom tekintetében és teherszállítás tekintetében is (ha a rakomány összes értékét számítjuk).

A repteret (a Newark Liberty, a LaGuardia és a Teterboro repülőterekkel egyetemben) a Port Authority of New York and New Jersey üzemelteti. Ezek közül a JFK a legnagyobb. Itt van a JetBlue Airways légitársaság központja és nagy nemzetközi forgalmi csomópontja a Delta Air Lines és az American Airlines légitársaságoknak is.

2004-ben a nemzetközi utazók 17%-a hagyta el a JFK-n keresztül az országot az összes utazó közül, akik külföldre mentek. 2000-ben naponta kb. 50 000 utas fordult meg itt. A JFK-London Heathrow vonalon 2000-ben mintegy 2,9 millióan utaztak. Közel 100 légitársaság 50 országba indít innen rendszeres járatokat.

Bár a JFK a legnagyobb nemzetközi légiforgalmi csomópont mind New Yorkban, mind az USA-ban, sok belföldi járat is közlekedik itt, főleg az ország nyugati és keleti partja között. 2006-ban 42,6 millió utas fordult meg itt; a Newark Liberty nemzetközi repülőtéren 35,4 millió, a LaGuardia repülőtéren kb. 26 millió; összesen kb. 104 millió.

Története

A terminálok elhelyezkedése Légifelvétel a repülőtérről (2018) JFK airtrain A 4-es terminál A TWA Flight Center épület, a mai 5-ös terminál, a finn-amerikai Eero Saarinen tervei alapján készült

A JFK kezdetben az Idlewild repülőtér nevet viselte a golfpálya után, amelynek helyén máig működik. Építése azért vált szükségessé, mert az 1930-as évek végére a LaGuardia repülőtér elérte kapacitásának határát. New York város 1942-ben kezdte meg a mocsaras árterület feltöltését, az építkezés egy évvel később, 1943-ban indult el. Az első tervek még egy kisebb, mindössze 1000 árnyi (400 ha) területet elfoglaló repülőteret vázoltak fel; amikor befejezték, ötször nagyobb lett.

A projektet 1943-ban átnevezték Alexander E. Anderson vezérőrnagy repülőtérre. 1948-ban a New York-i közgyűlés ismét megváltoztatta, így a New York-i nemzetközi repülőtér, Anderson terület nevet kapta. Mindezek ellenére az Idlewild elnevezés egészen 1963-ig népszerű maradt. John F. Kennedy meggyilkolása után egy hónappal, 1963 végén, Idlewild az elhunyt elnök tiszteletére felvette a John F. Kennedy nemzetközi repülőtér nevet. Ekkor kapta a JFK IATA-kódot, amelyet azóta a köznyelvben is előszeretettel használnak a repülőtér rövidítéseként.

A New York-i Kikötői Hatóság (Port Authority) 1947-ben bérbe vette a repülőteret a várostól, s mind a mai napig a tulajdonában van. Az első kereskedelmi repülőjárat 1948-ban emelkedett a levegőbe, a felavatási ünnepségen maga Harry Truman amerikai elnök is részt vett. Megnyitása után a Kikötői Hatóság visszavonta a külföldi légitársaságok leszállási engedélyét LaGuardián, ezzel azok az új repülőtér használatára kényszerültek.

A Kikötői Hatóság elképzelése szerint a repülőtérnek egyetlen, ötvenöt kapus terminálja lett volna. A nagy légitársaságok viszont ebbe nem egyeztek bele, mondván, hogy a terminál a jövőben nem lenne elég a növekvő utasforgalomnak. Wallace Harrison ezután kidolgozott egy tervezetet, amely alapján a nagyobb légitársaságok saját helyet kapnának termináljuk megépítéséhez, növelve az építkezések hatékonyságát, a terminálokat átláthatóbbá téve és versenyre késztetve a társaságokat. Harrison ötletét 1955-ben jóváhagyták.

Az elkövetkező években a repülőtér 8 új terminálra tett szert, miután az elsőt még 1948-ban átadták. Az 1960-as években a JFK jelentős fejlesztésen esett át, hogy ki tudja szolgálni az újonnan szolgálatba állt Boeing 747-est. 1977 és 2003 között az Air France és a British Airways színeiben a transzatlanti járatokon Concorde is közlekedett.

A repülőtéren az elmúlt két évtizedben több építkezés is zajlott. A múlt század végén megépült a gyorsforgalmi vasút, ami összeköti a repülőteret a New York-i metróhálózattal és a helyi érdekű vasutakkal. 1998-ban átadták az új 1-es terminált és 2001-ben az új nemzetközi érkezési épületet. A JetBlue Airways 5-ös terminálját is átépítették, a 8-as és 9-es terminálokat összekötve az American Airlines átvehette új, 8-as terminálját. 2008-ban megkezdődött a 2-es és 3-as terminálok lecserélésnek tervezése.

Terminálok és járatok

Terminal 1

Terminal 2

Terminal 3

Terminal 4

Terminal 6

Terminal 7

Terminal 8

Terminal 9

Balesetek

Filmek

Jegyzetek

  1. ↑ Bureau of Transportation Statistics, U.S. Department of Transportation. „U.S. International Travel and Transportation Trends, BTS02-03”, 2002. május 14.. (Hozzáférés: 2007. február 18.) 
  2. ↑ Bureau of Transportation Statistics, U.S. Department of Transportation. „America's Freight Transportation Gateways”, 2004. május 14. (Hozzáférés: 2007. február 18.) 
  3. ↑ Szabó, i. m. 11–13. o.

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Az USA legfontosabb repülőterei
Nemzetközi katalógusok