Johannes Vilhelm Jensen

Mai cikkünkben a Johannes Vilhelm Jensen lenyűgöző világát fogjuk felfedezni. Az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig a Johannes Vilhelm Jensen-hez kapcsolódó összes szempontot megvizsgáljuk. Elemezzük időbeli alakulását, gyakorlati alkalmazásait, és azt, hogy hogyan befolyásolta az emberi élet különböző területeit. Ezenkívül megvizsgáljuk a Johannes Vilhelm Jensen-hez kapcsolódó legújabb kutatásokat és felfedezéseket, valamint a terület szakértőinek véleményét. Készüljön fel a tudás és a felfedezés útjára a Johannes Vilhelm Jensen-ről. Ne hagyd ki!

Johannes Vilhelm Jensen
Élete
Született1873. január 20.
Farsø, Dánia
Elhunyt1950. november 25. (77 évesen)
Koppenhága
SírhelyBispebjerg Cemetery
SzüleiMarie Kirstine Jensen
Hans Jensen
HázastársaElse Marie Ulrik
Gyermekei
  • Villum Jensen
  • Jens Jensen
  • Emmerik Jensen
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)próza, vers
Kitüntetései
Johannes Vilhelm Jensen aláírása
Johannes Vilhelm Jensen aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Johannes Vilhelm Jensen témájú médiaállományokat.

Johannes Vilhelm Jensen (Farsø, Dánia, 1873. január 20. – Koppenhága, 1950. november 25.) Irodalmi Nobel-díjas dán író.

Élete

Apja állatorvos volt, ő maga is annak készült a koppenhágai egyetemen, de csak három évet fejezett be. Otthonról alig tudták támogatni, ezért kalandregényeket írt, hogy lendítsen anyagi helyzetén. 1896 és 1903 között különféle lapok tudósítójaként járta a világot, különösen Amerikában időzött hosszasan. Paraszttárgyú elbeszéléseiben földijeinek szívós életakaratát és ősi hagyományait dicsérte. Tanulmányaiban a darwini tanokat a társadalomra vetítve, azt bizonygatta, hogy a történelemben a létért való küzdelem, az erősebbik fennmaradásának törvénye érvényesül, s hogy a civilizáció élharcosai a világuralomra hivatott germán fajok, közülük is elsősorban az angolszászok, akik íme, a modern nagyipart is megteremtették. Miután 1940-1943-as háborús években szünetelt a Nobel-díj kiadása, 1944-ben Jensennel folytatódott a díjazottak névsora.

Művei

  • Himmerlandshistorier (Himmerlandi történetek) I–III., 1898–1910, elbeszélések
  • Kongens fald (A király bukása), 1900, regény
  • Den gotiske renaissance (A gót reneszánsz), 1901, tanulmány
  • Himmerlandsfolk (Himmerlandi nép), 1904, elbeszélések
  • Madame D’Ora (D’Ora asszony), 1904, regény
  • Digte (Költemények), 1906
  • Myster, 1–9 (Mítoszok), 1907-1945
  • Den lange rejse (A hosszú utazás), 1908–1922, hatkötetes regényciklus
  • Årstidene (Az évszakok), 1923, költemények
  • Jörgine, 1926, elbeszélések
  • Verdens lys (A világ fénye), 1931, költemények
  • Den jydske blæst (A jüt szél), 1931, költemények

Magyarul

  • D’Ora asszony. Regény; ford. Karinthy Frigyes; Athenaeum, Bp., 1913 (Athenaeum könyvtár)
  • Álomszuszékok és egyéb elbeszélések; ford. Görög Ilona; Athenaeum, Bp., 1918 (Modern könyvtár)
  • Jörgine. Elbeszélések; ford. Hetyey József; Kner, Gyoma, 1930
  • A király bukása; ford., jegyz. V. Tóth László, előszó Jane Hansen; Kráter Műhely Egyesület, Pomáz, 2000 (Kráter klasszikusok)

Források