Johann Gottfried Eichhorn

A mai világban a Johann Gottfried Eichhorn olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír és az emberek széles körét érdekli. Legyen szó politikai, társadalmi, tudományos vagy szórakoztató kérdésről, a Johann Gottfried Eichhorn minden korosztálytól és hátterű egyén figyelmét felkeltette. Gazdag és változatos történetével a Johann Gottfried Eichhorn ma is vita és vita tárgya. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Johann Gottfried Eichhorn különböző aspektusait és a modern társadalomra gyakorolt ​​hatását, valamint a jövőre nézve.

Johann Gottfried Eichhorn
Született1752. október 16.[1][2][3][4][5]
Ingelfingen[6]
Elhunyt1827. június 25. (74 évesen)[1][6][7]
Göttingen[6][5]
ÁllampolgárságaWürttembergi Királyság
GyermekeiKarl Friedrich Eichhorn
Foglalkozása
  • teológus
  • egyetemi oktató
  • történész
  • irodalomtörténész
  • író
Tisztsége
  • A Jénai Egyetem rektora (1778. április – 1778. október)
  • A Jénai Egyetem rektora (1787. október – 1788. április)
IskoláiGöttingeni Egyetem
KitüntetéseiAmerican Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
SírhelyeAlbanifriedhof
A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Gottfried Eichhorn témájú médiaállományokat.
Eichhorn sírja Göttingenben

Johann Gottfried Eichhorn (Dörrenzimmern, 1752. október 16. – Göttingen, 1827. június 25.) német orientalista, teológus és történetíró, Karl Friedrich Eichhorn édesapja.

Élete

Göttingenben tanult, később aztán az ohrdrufi (Gotha hercegségben) középiskola rektora, 1775-ben Jénában a keleti nyelvek tanára lett. 1788-ban ugyanily tanszékre Göttingenbe hívták meg. Első műve a Geschichte des ostindischen Handels vor Mohammed (Gotha, 1785) volt. Szélesebb körben tette ismertté nevét: Bibliothek der biblischen Litteratur (Lipcse, 1787-1801, 10 kötet) és Repertorium für biblische und mörgenländische Litteratur (uo. 1777-86, 18 kötet) című munkáival. Egyéb teológiai művei: Historisch-kritische Einleitung in das Alte Testament (uo. 1804-1814, 3 kötet, 2-ik kiadás uo. 1820-1827, 5 kötet) és Einleitung in das neue Testament (1804-1814, 3 kötet), melyekben az ó- és újszövetséget tisztán irodalomtörténeti szempontból vizsgálja és a keleti világnak, valamint az ókori műveltségnek helyes és beható tanulmánya alapján iparkodik megmagyarázni és megérteni; Urgeschichte (kiadta Gabler J. Fülöp, Nürnberg, 1790-1793, 2 kötet). Később az irodalom- és művelődés-történelem művelésére szentelte magát és számos idevágó munkát bocsátott közre. Nevezetesebbek: Allgemeine Geschichte der Kultur und Litteratur des neueren Europa (Göttingen, 1796-99, 2 kötet); Allgemeine Litteraturgeschichte (2. kiad. uo. 1816 és 1814, 2 kötet); Weltgeschichte (3 kiad., uo. 1818-20, 5 kötet); Geschichte der drei letzten Jahrhunderte (3. kiad., Hannover, 1817-18, 6 kötet); Geschichte des 19. Jahrhunderts (Göttingen, 1817).

Jegyzetek

  1. ↑ a b Johann Gottfried Eichhorn. Holland Életrajzi Portál
  2. ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). Encyclopædia Britannica Online . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ KNAW Past Members (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ Brockhaus (német nyelven). Brockhaus . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b http://tnk.krakow.pl/czlonkowie/eichhorn-johann-gottfried/. (Hozzáférés: 2022. augusztus 30.)
  6. ↑ a b c KNAW Past Members (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. május 20.)
  7. ↑ Deutsche Biographie (német nyelven). Bajor Állami Könyvtár. (Hozzáférés: 2023. augusztus 29.)

Források