A mai világban a Jeruzsálemi Hészükhiosz soha nem látott jelentőséget kapott, és az emberek és tudományágak széles körét érdeklő témává vált. Legyen szó Jeruzsálemi Hészükhiosz-ről mint a történelem kiemelkedő alakjáról, mint egy kutatási terület kulcsfogalmáról, vagy mint napjaink jelentős eseményéről, hatása tagadhatatlan. Ebben a cikkben elmélyülünk a Jeruzsálemi Hészükhiosz univerzumában, feltárva annak eredetét, fejlődését és a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Megjelenésétől kortárs relevanciájáig a Jeruzsálemi Hészükhiosz elemzések és viták tárgya volt, hatalmas mennyiségű tudást generálva, amely megérdemli a részletes feltárást.
Jeruzsálemi Hészükhiosz | |
Római Birodalom – Ókeresztény teológia – | |
Élete | |
Született | 4. század Jeruzsálem |
Elhunyt | 433 |
Pályafutása | |
Fontosabb művei | Kommentár a Leviticushoz 24 homilia Jób könyvének 1–20. fejezeteihez Glosszák a Zsoltárok könyvéhez Kommentár a Zsoltárok könyvéhez Szentbeszédek |
Jeruzsálemi Hészükhiosz (ógörögül: Ἡσύχιος, latinul: Hesychius), (? – 433?) szerzetes, ókeresztény író.
Szerzetes volt, majd körülbelül 412-ben pappá szentelték. Exegétaként is működött, írásaiban az alexandriai teológiai iskola allegorikus irányzatát követte. Állítólag az egész Szentírás magyarázta. Teológiáját teljesen a Bibliára építette fel, és bizalmatlan volt a filozófiai spekulácókkal szemben. Krisztológiájában Alexandriai Szent Cirillt követte, bár terminológiáját nem vette át, és közel került a monofizitizmushoz is. Az eredendő bűn tanának történetére nézve jelentős tanú.
Hészükhiosz gazdag irodalmi hagyatékából a következő művek ismertek: