A mai világban a Jendrassik Alfréd olyan kérdés, amely nagy jelentőséggel bír a társadalomban. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Jendrassik Alfréd sok embert érdekelt a különböző területeken. Akár személyes, akár szakmai, politikai vagy kulturális szinten, a Jendrassik Alfréd vitákat és vitákat generált szerte a világon. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Jendrassik Alfréd témáját, elemezve annak különböző aspektusait és a mai társadalomra gyakorolt hatását. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Jendrassik Alfréd hogyan fejlődött az idők során, és milyen kihívásokat és lehetőségeket jelent a jövőben.
Jendrassik Alfréd | |
Született | 1866. július 1.[1] Pest |
Elhunyt | 1935. május 21. (68 évesen)[1] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Szülei | Jendrassik Jenő |
Foglalkozása | építész |
Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1891) |
Sírhelye | Farkasréti temető (21/2-4-10)[2] |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Jendrassik Alfréd témájú médiaállományokat. | |
Jendrassik Alfréd (Pest, 1866. július 1. – Budapest, 1935. május 21.) magyar építész.
Jendrassik Jenő orvos fiaként született, bátyja Jendrassik Ernő orvos.
1891-ben szerzett építész oklevelet a budapesti Műegyetemen. 1893-tól állami szolgálatban dolgozott a kereskedelemügyi minisztériumban, 1903-tól a belügyminisztériumban. 1911-ben ő nyerte meg a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorülése alkalmából a modern kórházépítés alapelveinek megírására kitűzött pályázatot.[3]
1935-ben hunyt el 68 éves korában. A Farkasréti temetőben helyezték nyugalomra. Sírja 2002-től védettnek minősül.[4]
1929-ben tervei alapján bővítették az 1905 és 1911 között Hübner Jenő elképzelése alapján felépült Erzsébet Kórházat (ma: Csongrád-Csanád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ Hódmezővásárhelyi székhelyintézmény, 6800 Hódmezővásárhely, Dr. Imre József utca 2.).[28] 1925 és 1930 között ugyancsak Jendrassik tervei szerint bővítették a Nagykanizsai Kórházat.[29]