A Jakov Gotovac széles spektrumában végtelen perspektívákat, megközelítéseket és értelmezéseket találunk, amelyek arra invitálnak bennünket, hogy elmélyüljünk annak gazdagságában és összetettségében. A történelem során a Jakov Gotovac alapvető szerepet játszott az emberek életében, befolyásolva azt, ahogyan viszonyulunk, gondolkodunk és alkotunk. A Jakov Gotovac eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig tanulmányozás, csodálat és vita tárgya volt, végtelen elmélkedéseket és érveket generálva, amelyek igyekeznek megérteni és értékelni fontosságát. Ebben a cikkben a Jakov Gotovac különböző aspektusait tárjuk fel, feltárva jelentését, fejlődését és relevanciáját mai világunkban.
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. (2021 januárjából) |
Jakov Gotovac | |
![]() | |
Született | 1895. október 11.[1][2][3][4][5] Split |
Elhunyt | 1982. október 16. (87 évesen)[1][2][3][4][5] Zágráb |
Állampolgársága | jugoszláv |
Gyermekei | Pero Gotovac |
Foglalkozása | |
Kitüntetései | Vladimir Nazor Award (1964) |
Sírhelye | Mirogoj temető (Division RKT, site 934, class STANIC, #13)[6] |
Jakov Gotovac (Split, 1895. október 11. – Zágráb, 1982. október 16.) horvát zeneszerző és karmester. Operái közül az 1935-ben bemutatott Ero, a mennyetjárt vőlegény volt az első nagy sikere.
Splitben született (amely akkoriban Ausztria-Magyarország része volt). Először jogot hallgatott Zágrábban, majd Josip Hatze, Cyril Metoděj Hrazdira és Antun Dobronić ösztönzésére, illetve támogatásával Bécsben zenét tanult Joseph Marx osztályában. 1920-tól foglalkozott zeneszerzéssel. 1923-ban Zágrábba költözött, ahol karmesterként és zeneszerzőként dolgozott. 1923 és 1958 között a zágrábi Horvát Nemzeti Színház operakarmestere volt.
Ero, a tréfacsináló című vígoperáját a zágrábi Horvát Nemzeti Színház 2020. január 21-én mutatta be Budapesten, az Erkel Színházban.
Legismertebb műve kétségtelenül Ero s onoga svijeta, amelynek librettóját Milan Begović írta. A művet Ausztrália kivételével minden kontinensen előadták, és számos nyelvre lefordították. Csak Európában több mint 80 színházban játszották.
Számos egyéb művet írt zenekarra, zongorára, továbbá vokális zenét.
Gotovac a késői nemzeti romantika képviselője volt, akit a horvát folklór inspirált. Zenéjében a homofón textúrákat és a meglehetősen egyszerű harmonikus struktúrákat kedvelte.