Jakov Gotovac

A Jakov Gotovac széles spektrumában végtelen perspektívákat, megközelítéseket és értelmezéseket találunk, amelyek arra invitálnak bennünket, hogy elmélyüljünk annak gazdagságában és összetettségében. A történelem során a Jakov Gotovac alapvető szerepet játszott az emberek életében, befolyásolva azt, ahogyan viszonyulunk, gondolkodunk és alkotunk. A Jakov Gotovac eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig tanulmányozás, csodálat és vita tárgya volt, végtelen elmélkedéseket és érveket generálva, amelyek igyekeznek megérteni és értékelni fontosságát. Ebben a cikkben a Jakov Gotovac különböző aspektusait tárjuk fel, feltárva jelentését, fejlődését és relevanciáját mai világunkban.

 Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. (2021 januárjából)
Jakov Gotovac
Született1895. október 11.[1][2][3][4][5]
Split
Elhunyt1982. október 16. (87 évesen)[1][2][3][4][5]
Zágráb
Állampolgárságajugoszláv
GyermekeiPero Gotovac
Foglalkozása
KitüntetéseiVladimir Nazor Award (1964)
SírhelyeMirogoj temető (Division RKT, site 934, class STANIC, #13)[6]

Jakov Gotovac (Split, 1895. október 11. – Zágráb, 1982. október 16.) horvát zeneszerző és karmester. Operái közül az 1935-ben bemutatott Ero, a mennyetjárt vőlegény volt az első nagy sikere.

Életpályája

Splitben született (amely akkoriban Ausztria-Magyarország része volt). Először jogot hallgatott Zágrábban, majd Josip Hatze, Cyril Metoděj Hrazdira és Antun Dobronić ösztönzésére, illetve támogatásával Bécsben zenét tanult Joseph Marx osztályában. 1920-tól foglalkozott zeneszerzéssel. 1923-ban Zágrábba költözött, ahol karmesterként és zeneszerzőként dolgozott. 1923 és 1958 között a zágrábi Horvát Nemzeti Színház operakarmestere volt.

Ero, a tréfacsináló című vígoperáját a zágrábi Horvát Nemzeti Színház 2020. január 21-én mutatta be Budapesten, az Erkel Színházban.

Munkássága

Legismertebb műve kétségtelenül Ero s onoga svijeta, amelynek librettóját Milan Begović írta. A művet Ausztrália kivételével minden kontinensen előadták, és számos nyelvre lefordították. Csak Európában több mint 80 színházban játszották.

Számos egyéb művet írt zenekarra, zongorára, továbbá vokális zenét.

Gotovac a késői nemzeti romantika képviselője volt, akit a horvát folklór inspirált. Zenéjében a homofón textúrákat és a meglehetősen egyszerű harmonikus struktúrákat kedvelte.

Művei

Zenekari művek

  • Simfonijsko kolo op. 12 (1926)
  • Pjesma i ples s Balkana op. 16 (1939)
  • Orači op. 18 (1937)
  • Guslar op. 22 (1940)
  • Dinarka (1945)
  • Bunjevačke igre (1960)

Kórusművek

  • 2 Scherza (1916)
  • 2 Pjesme za muški zbor (1918)
  • 2 Pjesme čuda i smijeha (1924)
  • Koleda (1925)
  • Dubravka op. 13 (1928)
  • 3 momačka zbora (1932)
  • Pjesme vječnog jada (1939)
  • Pjesme zanosa (1955)

Operák, daljátékok

  • Morana op. 14 (1928–1930)
  • Ero, a mennyetjárt vőlegény (Ero s onoga svijeta) op. 17 (1933–1935)
  • Kamenik op. 23 (1939–1944)
  • Mila Gojsalića op. 28 (1948–1951)
  • Đerdan op. 30 (1954–1955)
  • Dalmaro op. 32 (1958)
  • Stanac op. 33 (1959)
  • Petar Svačić op. 35 operaoratórium (1969)

Képgaléria

  • Gotovac emlékműve. Marija Ujević alkotása
    Gotovac emlékműve. Marija Ujević alkotása
  • 1940-ben Bulgáriában (részlet)
    1940-ben Bulgáriában (részlet)
  • 1940-ben Bulgáriában az Ero s onoga svijeta bemutatóján
    1940-ben Bulgáriában az Ero s onoga svijeta bemutatóján

Jegyzetek

  1. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ a b International Music Score Library Project. International Music Score Library Project . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b Brockhaus (német nyelven). Brockhaus . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven)
  5. ↑ a b Hrvatski biografski leksikon (horvát nyelven). Croatian Biographical Lexicon , 1983
  6. ↑ https://www.gradskagroblja.hr/trazilica-pokojnika/15. (Hozzáférés: 2023. június 11.)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Jakov Gotovac című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  • Brockhaus Riemann zenei lexikon II. (G–N). Szerk. Carl Dahlhaus, Hans Heinrich Eggebrecht. Budapest: Zeneműkiadó. 1984. 56. o. ISBN 963-330-543-8  

További információk

  • Magyar Szó, 1982. október 23., 292. szám (Elment a Maestro - nekrológ)

Kapcsolódó szócikkek