Jód-pentafluorid

Ebben a cikkben elmélyülünk a Jód-pentafluorid lenyűgöző világában, feltárva annak számos aspektusát és relevanciáját a mai társadalomban. A Jód-pentafluorid eredetétől a mindennapi életben való megjelenéséig vita, tanulmányozás és csodálat tárgya volt az idők során. Ezen az úton igyekszünk megérteni hatását különböző területeken, a kultúrától a technológiáig, beleértve a politikára és a gazdaságra gyakorolt ​​hatását. Megtanuljuk, hogy a Jód-pentafluorid hogyan jelölt meg jelentős mérföldköveket a történelemben, és hogyan alakította azt, ahogyan a minket körülvevő világot észleljük. Hasonlóképpen megvizsgáljuk a mai szerepét és a jövőbeni fejlődésére vonatkozó előrejelzéseket. Hamarosan feltárjuk azokat a különféle nézőpontokat és reflexiókat, amelyeket a Jód-pentafluorid felvet a társadalomban, megnyitva az ajtót egy felvilágosító vitához a jelenkori kontextusban relevanciájáról és jelentéséről.

Jód-pentafluorid

A jód-pentafluorid sztereoképlete
A jód-pentafluorid kalottamodellje
Szabályos név pentafluor-λ5-jodán
Más nevek jód-fluorid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 7783-66-6
PubChem 522683
ChemSpider 455940
EINECS-szám 232-019-7
SMILES
FI(F)(F)(F)F
InChI
1S/F5I/c1-6(2,3,4)5
InChIKey PJIYEPACCBMRLZ-UHFFFAOYSA-N
UNII LFD5C04ER3
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet IF5
Moláris tömeg 221,89 g/mol
Megjelenés színtelen vagy halványsárga folyadék
Sűrűség 3,250 g/cm³
Olvadáspont 9,43 °C
Forráspont 97,85 °C
Oldhatóság (vízben) hidrolizál[1]
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet monoklin
point group C2/c
Koordinációs
geometria		 négyzetes piramis
Molekulaforma négyzetes piramis[2]
Veszélyek
MSDS External MSDS
Főbb veszélyek mérgező, oxidáló hatású, korrozív.
NFPA 704
0
3
2
W
Rokon vegyületek
Azonos kation jód-pentoxid
Azonos anion bróm-pentafluorid
Rokon vegyületek jód-monofluorid
jód-trifluorid
jód-heptafluorid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A jód-pentafluorid interhalogén vegyület, képlete IF5. Szobahőmérsékleten színtelen vagy sárga folyadék, sűrűsége 3,250 g cm−3. Elsőként Henri Moissan szintetizálta 1891-ben, szilárd jód fluorgázban történő égetésével.[4] Ez a reakció exoterm és még ma is használják jód-pentafluorid előállításához, bár a reakció körülményein azóta javítottak.[5][6]

I2 + 5 F2 → 2 IF5

A jód-pentafluorid erős fluorozó és oxidáló szer. A vízzel hevesen reagál, hidrogén-fluoridot és jód-heptafluoridot képez. Primer aminokkal való reakciója során – hidrolízist követően – nitril keletkezik.[7]

R-CH2-NH2 → R-CN

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Iodine pentafluoride című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  1. ↑ Patnaik, P.. Handbook of Inorganic Chemicals. McGraw-Hill (2002). ISBN 0-07-049439-8 
  2. ↑ Durbank, R. D.; Jones, G. R. (1974). „Crystal structure of Iodine Pentafluoride at -80° ”. Inorganic Chemistry 13 (5), 421–439. o. DOI:10.1021/ic50135a012. 
  3. ↑ a b http://www.chemadvisor.com/Matheson/database/msds/mat11440000800003.PDF
  4. ↑ Moissan, M. H. (1891). „Nouvelles Recherches sur le Fluor”. Annales de Chimie et de Physique 6 (24), 224–282. o. 
  5. ↑ (1930) „Das Jod-7-fluorid ” (német nyelven). Zeitschrift für Anorganische und Allgemeine Chemie 193 (1), 176–186. o. DOI:10.1002/zaac.19301930117. 
  6. ↑ Ruff O.; Keim R. (1931). „Fluorierung von Verbindungen des Kohlenstoffs (Benzol und Tetrachlormethan mit Jod-5-fluorid, sowie Tetrachlormethan mit Fluor) ” (német nyelven). Zeitschrift für Anorganische und Allgemeine Chemie 201 (1), 245–258. o. DOI:10.1002/zaac.19312010122. 
  7. ↑ Stevens, T. E. (1966). „Rearrangement of Amides with Iodine Pentafluoride”. Journal of Organic Chemistry 31 (6), 2025–2026. o. DOI:10.1021/jo01344a539.