János Vilmos Friso orániai herceg
Ebben a cikkben a János Vilmos Friso orániai herceg lenyűgöző világát tárjuk fel, kitérve annak jelentésére, eredetére, a mai társadalomra gyakorolt hatására és a különböző területeken betöltött relevanciájára. A János Vilmos Friso orániai herceg évtizedek óta kutatások és viták tárgya, és jelenléte egyre jelentősebbé vált mindennapi életünkben. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a technológiára gyakorolt hatásáig a János Vilmos Friso orániai herceg nyomot hagyott a történelemben, és továbbra is döntő szerepet játszik abban, ahogyan a minket körülvevő világot észleljük. Ebben a cikkben részletesen elemezzük a János Vilmos Friso orániai herceg-hez kapcsolódó számos szempontot, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk erről a nagyon releváns témáról.
| János Vilmos Friso | |
| Orániai herceg A Holland Köztársaság kormányzója | |
_by_Lancelot_Volders.jpg) | |
| János Vilmos Friso, Oránia hercege | |
| A Holland Köztársaság kormányzója | |
| Uralkodási ideje | |
| 1702 – 1711 csak bizonyos területeken | |
| Elődje | III. Vilmos orániai herceg |
| Utódja | IV. Vilmos orániai herceg |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Oránia–Nassaui-ház |
| Született | 1687. augusztus 4. Dessau |
| Elhunyt | 1711. július 14. (23 évesen) Dordrecht közelében |
| Nyughelye | Leeuwarden |
| Édesapja | Nassaui II. Henrik Kázmér |
| Édesanyja | Anthalt–Dessaui Henrietta Amália |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Mária Lujza hessen–kasseli őrgrófnő |
| Gyermekei | Amália nassau–dietzi hercegnő IV. Vilmos orániai herceg |
.svg) | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz János Vilmos Friso témájú médiaállományokat. | |
János Vilmos Friso (1687. augusztus 4. – 1711. július 14.) Nassau-Dietz és Oránia hercege, Frízföld és Groningen helytartója, de nem az összes holland tartományé – így egy időre ismét a nemzetgyűlés kezébe került a legfőbb hatalom.
Élete
Frízföld és Groningen helytartójának, II. Henrik Kázmérnak és Anthalt-Dessaui Henrietta Amáliának fiaként született. 1696-ban örökölte édesapja címeit, és a gyermektelen III. Vilmos holland helytartó még 1695-ben őt nevezte meg örökösének. Vilmos 1702-es halála után a tartományok megtagadták János Vilmos Frisótól a főhelytartói címet, ezzel megkezdődött a holland történelem második stadhouder nélküli korszaka (1702–1747).[1]
János Vilmos Friso hadvezérként ugyanakkor sikeresnek bizonyult a spanyol örökösödési háborúban. 1709-ben feleségül vette Mária Lujza hessen–kasseli őrgrófnőt. Már küszöbön állt az I. Frigyessel való megállapodása, amikor 1711-ben Hágában egy hajóbaleset során vízbe fulladt. Halála után hat héttel született meg a fia, aki IV. Vilmos néven örökölte birtokait.[1]
Jegyzetek
Források
- Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. Szerk. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ. 2001. ISBN 963 9075 12 4
Lásd még
- Hollandia uralkodóinak listája
- Holland uralkodók házastársainak listája
- Hollandia uralkodóinak családfája
| Előző uralkodó: III. Vilmos |
 |
Következő uralkodó: IV. Vilmos |
