Ivo Lapenna

Ez a cikk a Ivo Lapenna témával foglalkozik, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki a mai társadalomban. A Ivo Lapenna egy olyan téma, amely előtte és utána is megjelölt a jelenlegi világ megértésében, mivel megosztott véleményeket váltott ki és különféle vitákat váltott ki. Az írás során a Ivo Lapenna-hez kapcsolódó különböző szempontokba fogunk beleásni, elemezve annak következményeit, következményeit és lehetséges megoldásait. Hasonlóképpen, különböző nézőpontok kerülnek bemutatásra a Ivo Lapenna teljes és gazdagító megértése érdekében.

Ivo Lapenna
Született1909. november 5.[1][2]
Split, Osztrák–Magyar Monarchia
Elhunyt1987. december 15. (78 évesen)[1][2]
Koppenhága, Dánia
Állampolgársága
  • brit (1962–)
  • Ciszlajtánia
  • jugoszláv
  • Demokratikus Föderatív Jugoszláv Köztársaság
  • jugoszláv
Házastársa
  • Emilija Lapenna
  • Ljuba Lapenna
  • Birthe Lapenna
Foglalkozása
Tisztsége
  • az Eszperantó Világszövetség bizottságának tagja
  • board member of UEA
  • President of the Universal Esperanto Association (1964–1974)
Halál okarák
SírhelyeRødovre cemetery[3]
Ivo Lapenna aláírása
Ivo Lapenna aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Ivo Lapenna témájú médiaállományokat.

Ivo Lapenna (Split, 1909. november 5. – Koppenhága, Dánia, 1987. december 15.) horvát származású brit ügyvéd, eszperantista, a University College London professzora. Az Eszperantó Világszövetség főtitkára (1955–1964), majd elnöke (1964–1974).

Életútja

1909. november 5-én a dalmáciai Splitben született. 1933-ban a Zágrábi Egyetemen szerzett jogi diplomát. A második világháború alatt részt vett az usztasa-rezsim elleni ellenállásban. A háború után az Állami Közlöny főszerkesztője, 1947-ben a Zágrábi Egyetem Jogi Karának egyetemi tanára volt. 1949-ben elhagyta Jugoszláviát, és először Párizsba, majd 1951-ben Londonba költözött. 1962-ben kapta meg a brit állampolgárságot.[4]

Elsősorban az ő munkájának köszönhető, hogy az UNESCO 1954. december 10-én határozatot hozott az eszperantó nyelv mellett, és megadta az Eszperantó Világszövetség számára a tanácsadói státuszt. 1955 és 1964 között a Világszövetség főtitkára, 1964 és 1974 között az elnöke volt.[4]

1987. december 15-én Koppenhágában hunyt el.[4]

Művei

Horvátul
  • Historija diplomacije (1949)
Eszperantó nyelven
  • Retoriko (1950)
  • Faktoj pri la Internacia Lingvo (1952)
  • Principaro de Frostavallen (1956)
  • Esperanto en perspektivo (1974, Ulrich Lins-szel és Tazio Carlevaroval közösen)
  • Hamburgo en retrospektivo (1975/1977)
Angolul
  • State and Law: Soviet and Yugoslav Theory (1964)
  • Soviet Penal Policy. A Background Book (1968)

Jegyzetek

  1. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ a b Hrvatski biografski leksikon (horvát nyelven). Croatian Biographical Lexicon , 1983
  3. ↑ ivolapenna, 2023. március 13.
  4. ↑ a b c Ivo Lapenna (eszperantó nyelven). ivolapenna.org. (Hozzáférés: 2021. május 11.)