Ignazio Silone

Mai cikkünkben a Ignazio Silone lenyűgöző világába fogunk beleásni. Akár szakértő a témában, akár először keres információt, ennek a cikknek az a célja, hogy átfogó áttekintést nyújtson a Ignazio Silone-ről. Feltárjuk az eredetét, a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását, és megnézzük a jövőjét. Nem számít, milyen szintű ismeretei vannak a Ignazio Silone-ről, reméljük, hogy ez a cikk érdekes és gazdagító olvasmány lesz minden olvasónk számára.

Ignazio Silone
Született1900. május 1.
Pescina, Olaszország
Elhunyt1978. augusztus 22. (78 évesen)
Genf, Svájc
ÁlneveIgnazio Silone
Állampolgársága
  • olasz (1946. június 18. – 1978. augusztus 22.)[1]
  • olasz (1900. május 1. – 1946. június 18.)[2]
ÉlettársaGabriella Seidenfeld
Foglalkozása
Tisztségemember of the Constituent Assembly of Italy
Kitüntetései
  • honorary doctor of the University of Toulouse (1969)[3]
  • Jeruzsálem-díj (1969)
  • Prix mondial Cino Del Duca (Victor Frederick Weisskopf, 1971, Jean Anouilh)[4]
  • Gottfried Keller-díj (1973)
A Wikimédia Commons tartalmaz Ignazio Silone témájú médiaállományokat.

Ignazio Silone (Pescina, 1900. május 1. – Genf, 1978. augusztus 22.) olasz származású svájci író.

Élete

Dél-itáliai parasztcsalád gyermeke, anyját, testvéreit elvesztette egy földrengésben. Az elnyomottság érzése élete meghatározó tényezőjévé vált, korán politizálni kezdett. 1921-ben az Olasz Kommunista Párt alapító tagja volt. 1930-44: a fasizmus elől Svájcba emigrált.

Pályája

Kezdeti alkotások

A svájci emigrációban vált íróvá, regényei először németül és angolul jelentek meg. Művei ebben az időszakban:

  • Fontamara (1930) regény – az Abruzzók életét ábrázolja a fasizmus szorításában.
  • Bor és kenyér (1946) regény – a verista hagyományok követője.

Az 1930-as évek művei

Silone ebben az időszakban szembefordult a kommunizmussal, de antifasiszta maradt. A világháború után veszített jelentőségéből, de hatással volt a neorealizmusra.

Az 1960-as évek művei

Az író pályáján ez az időszak az írói megújulás időszaka. Fő műve a 60-as évek terméséből:

  • Egy jámbor keresztény kalandjai (1968) történelmi dráma, a ferences mozgalmaknak állít emléket.

Magyarul

  • Fontamara. Regény; ford. Mátrai Ede; Kohányi, Kolozsvár, 1935
  • Bor és kenyér. Regény, 1-2.; ford. Kérő Pál; Prager, Bratislava-Pozsony, 1937 (Az Új Európa könyvesháza)
  • Utazás Párizsba; ford. Barkóczy István; Prager, Bratislava-Pozsony 1938 (Az új Európa kistükre)
  • Bor és kenyér; ford. Zoltán József; Forum, Bp., 1946
  • Fontamara; ford. Zsámboki Zoltán; Európa, Bp., 1973
  • Bor és kenyér; ford. Barna Imre; Európa, Bp., 1990 (Európa zsebkönyvek)
  • A titok. Regény; ford., utószó Marx József; Nagyvilág, Bp., 1999

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2025. március 17.)
  2. ↑ Dizionario degli scrittori italiani contemporanei pseudonimi: 1900-1975, 242
  3. ↑ Journal officiel de la République française (francia nyelven) pp. 3653, 1969. április 13.
  4. ↑ http://www.fondation-del-duca.fr/prix-mondial. (Hozzáférés: 2020. július 9.)

Források

  • Világirodalmi kisenciklopédia I–II. Szerk. Köpeczi Béla, Pók Lajos. Budapest: Gondolat. 1976. ISBN 963-280-184-9
Ez az irodalmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!