II. Oszmán oszmán szultán

Ebben a cikkben a II. Oszmán oszmán szultán-et különböző nézőpontokból vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy elemezzük a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását. Végigmegyünk történetén, lehetséges alkalmazásain és a különböző területekre gyakorolt ​​hatásain. A II. Oszmán oszmán szultán olyan téma, amely az elmúlt években nagy érdeklődést váltott ki, több szektorban is vitákat vált ki, és számos vizsgálatot generált. Ezek mentén elmélyülünk a legrelevánsabb dimenzióiban, hogy megértsük a kortárs világra gyakorolt ​​hatását.

 Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. (2017 februárjából)
II. Oszmán
II. Oszmán (miniatúra a Topkapı palotából)
II. Oszmán (miniatúra a Topkapı palotából)
Oszmán szultán
Uralkodási ideje
1618. február 26. – 1622. május 20.
ElődjeI. Musztafa
UtódjaI. Musztafa
Kalifa
Uralkodási ideje
1618. február 26. – 1622. május 20.
ElődjeI. Musztafa
UtódjaI. Musztafa
Életrajzi adatok
UralkodóházOszmán-ház
Született1604. november 3.
Isztambul
Elhunyt1622. május 20. (17 évesen)
Isztambul
Nyughelyekék mecset
ÉdesapjaI. Ahmed
ÉdesanyjaMahfiruz Hatidzse Hatun
Testvére(i)
HázastársaAkile szultána
II. Oszmán aláírása
II. Oszmán aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Oszmán témájú médiaállományokat.

II. Oszmán (Isztambul, 1604. november 3. – Isztambul, 1622. május 20.) az Oszmán Birodalom szultánja és az iszlám kalifája 1618-tól haláláig. Apja I. Ahmed szultán, anyja Mahfiruz Hatidzse Hatun volt.

Élete

Ifjúkora

Oszmán 1604. november 3-án született I. Ahmed szultán és Mahfiruz szultána fiaként.

Trónra lépése

Oszmán 13 éves korában került a trónra, amelyet egy puccsal vettek el I. Musztafától.

Lengyelországi hadjárat

Kora ellenére Oszmán igazi uralkodónak képzelte magát és személyesen vezette a török hadsereget Lengyelországba. 1621-ben vereséget szenvedett az első hotini csatában, szégyenteljesen kellett Konstantinápolyba hazatérjen. A janicsárok gyávaságát okolta vereségéért.

Kapcsolata Bethlen Gáborral

Oszmán segítségével indított Bethlen Gábor erdélyi fejedelem először háborút II. Ferdinánd magyar király ellen.[1] Bethlen később terhesnek találta az ezzel járó török barátságot és Ferdinándhoz kezdett közeledni.[1]

Halála

Talán ő volt az első szultán, aki észrevette, hogy a janicsárok több kárt, mint hasznot hoznak egy korszerű birodalom számára. Bezáratta kávéházaikat (itt gyülekeztek a trón elleni összeesküvők) és elkezdett lojális csapatokat szervezni a palota védelmére. A janicsárok erre – I. Musztafa anyjának, Halime szultánának a vezetésével – fellázadtak. 1620-án Oszmánt elfogták végig fonszolták a janicsár táborig és megfojtották. Az isztambuli kék mecsetben temették el Ahmed szultán türbéjében.

Megítélése

Oszmán forrófejű ember volt, aki mindig másokat okolt és néha kegyetlenkedő hajlamai is voltak.

Családja

Feleségei

Haszeki Ayse szultána

Melekşimah szultána

Akile szultána

Gyermekei

Ömer herceg, Meleksimahtól (1621-1622)

Musztafa herceg, Akilétől

Zeynep szultána, Akilétől

Jegyzetek

  1. ↑ a b Oszmán (II.). In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X  

Kapcsolódó szócikkek


Elődje:
I. Musztafa 		Utódja:
I. Musztafa
Elődje:
I. Musztafa 		Utódja:
I. Musztafa