A mai világban a II. Fjodor orosz cár olyan téma, amely a társadalom széles rétegei számára nagyon fontos és érdekes. Legyen szó aktuális témáról, prominens személyiségről, történelmi eseményről vagy bármely más fontos területről, a II. Fjodor orosz cár minden korosztálytól és háttérrel rendelkező ember figyelmét felkeltette. Ez a figyelem részben annak köszönhető, hogy a II. Fjodor orosz cár fontos szerepet tölt be az emberek mindennapi életében, valamint a különböző területekre gyakorolt hatásának, mint például a politika, a kultúra, a technológia vagy a gazdaság. Ez a cikk a II. Fjodor orosz cár jelentésének és fontosságának további feltárására törekszik, valamint részletes elemzést nyújt a mai társadalomra gyakorolt hatásáról.
II. Fjodor | |
![]() | |
Oroszország cárja | |
Uralkodási ideje | |
1605. április 23. – június 10. | |
Elődje | I. Borisz |
Utódja | I. Ál-Dmitrij |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Godunov-ház |
Született | 1589 Moszkva |
Elhunyt | 1605. június 10. Kreml (Moszkva) |
Nyughelye | 1: Varszonofia kolostor 2: Szentháromság–Szergij-kolostor 1: 1605 2: 1606 |
Édesapja | Borisz |
Édesanyja | Mária Grigorjevna Szkuratova-Belszkaja |
Testvére(i) | Xenia Borisovna of Russia |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz II. Fjodor témájú médiaállományokat. | |
II. Fjodor (1589 – 1605. június 10.) orosz cár 1605 áprilisától haláláig.
Borisz Godunov fiaként kitűnő nevelést kapott, és jól tájékozódott az államügyekben.[1] Édesapja váratlan halála után lépett a trónra, uralkodásának törvényességét azonban kétségbe vonta egy, a néhai IV. Iván fiatalon meghalt Dmitrij fiának magát kiadó ember („I. Ál-Dmitrij”).[1] Miután Fjodor hadseregének parancsnoka átállt a trónkövetelő oldalára, Fjodor édesanyja, hogy mentse a helyzetet, megpróbálta magához ragadni a hatalmat.[1] A bojárok azonban felkelést szítottak, és fellázították a moszkvai csőcseléket, hogy gyilkolja meg Fjodort és az édesanyját.[1] A trónkövetelő ezután bevonult Moszkvába, és elfoglalta a cári trónt.[1]
Előző uralkodó: I. Borisz |
Következő uralkodó: I. Ál-Dmitrij |