Héreg

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Héreg témáját, elemezve annak különböző aspektusait, hatásait és perspektíváit. A Héreg az utóbbi időben érdeklődés és vita tárgya volt, és relevanciája különböző területeken folyamatosan nő. Ezeken az oldalakon végig elmélyülünk történetében, fejlődésében és következményeiben, valamint az általa kiváltott véleményekben és vitákban. Multidiszciplináris megközelítésből különböző nézőpontokból közelítjük meg a Héreg-et, megpróbálva rávilágítani annak következményeire és jelentésére. Röviden, ennek a cikknek az a célja, hogy átfogó és szigorú látásmódot kínáljon a Héreg-ről, azzal a céllal, hogy gazdagítsa a tudást és a témával kapcsolatos vitákat.

Héreg
Héreg látképe légi felvételen
Héreg látképe légi felvételen
Héreg címere
Héreg címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeKomárom-Esztergom
JárásTatabányai
Jogállásközség
PolgármesterNemes Ágnes (független)[1]
Irányítószám2832
Körzethívószám34
Népesség
Teljes népesség1082 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség36,37 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület27,14 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 38′ 49″, k. h. 18° 30′ 38″47.647031°N 18.510639°EKoordináták: é. sz. 47° 38′ 49″, k. h. 18° 30′ 38″47.647031°N 18.510639°E
Héreg (Komárom-Esztergom vármegye)
Héreg
Héreg
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Héreg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Héreg témájú médiaállományokat.

Héreg község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatabányai járásban.

Fekvése

Héreg a Gerecse hegység keleti lábánál, festői völgyben fekvő, mintegy 1015 lakosú település.

A Tát-Tatabánya közti 1119-es út mentén fekszik, Esztergomtól 29, Tatától 22, Tatabányától 20, a szomszédos Tarjántól és Tardostól pedig 6–6 kilométer (utóbbitól közúton 13 kilométer) távolságra található.

Története

Héreg területe, és környéke már a rómaiak idején is lakott hely volt. Az „újhegyi” szőlő dűlőjének tetején sokáig látható volt egy sánc, ahol többször találtak római kori (Nero római császár idejéből való) pénzérméket. A tatárjárás előtt valószínűleg az ún. faluhelyi dűlőn állott a falu, de a tatárok elpusztították, s jelenlegi helyére települt újra. A község határában a hagyományok szerint a domonkos-rendi barátoknak klastromuk is volt, de nyomai már nem láthatók.

A település első okleveles említése 1326-ból való „Hereg” alakban. Ekkor már az esztergomi érsekség faluja volt, s még az 1800-as években is voltak itt az érsekségnek birtokai.

A 15. század második felét idézi az a legenda, mely a településen található Királykúthoz fűződik. A hagyomány szerint Mátyás király gyakran pihent meg ennél a kútnál környéken való vadászatai alkalmával.

A török időkben „Zereg” néven említik. 1552-ben csak négy házat találtak a faluban, de 1690-re újratelepült. Katolikus lakosai a felvidéki (volt Komárom vármegyei) Ímelyről, a reformátusok pedig Ágóról (Bars vármegyéből) származtak ide. A reformátusok fatornya 1787-1859 között állt.[3]

A településen egy, a szabadságharc utáni időkből való esemény emléke is fennmaradt: 1849-ben az osztrákok az egész falut fel akarták égetni, mert a héregiek az őrjáratukra rálőttek, csak a plébános könyörgésére álltak el a szándékuktól, megelégedvén azzal, hogy a bíró házát kirabolták és félig lerombolták.

Héreg határában található egy elpusztult falu, Fyast nyoma, a jásti hegy és tó környékén, melyet 1326-ban még a fyasti egyház földjeként említettek.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Dékán János (független)[4]
  • 1994–1998: Dékán János (független)[5]
  • 1998–2002: Dékán János (független)[6]
  • 2002–2006: Dékán János (független)[7]
  • 2006–2010: Dékán János (független)[8]
  • 2010–2014: Nieszner József (független)[9]
  • 2014–2019: Nieszner József (független)[10]
  • 2019–2024: Nieszner József (független)[11]
  • 2024– : Nemes Ágnes (független)[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1032
1005
995
1086
1049
1063
1082
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,8%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,3% lengyelnek, 1,9% németnek, 0,5% románnak, 0,2% szerbnek, 0,2% szlováknak mondta magát (14,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,8%, református 15,7%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,2% (24,4% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 88,5%-a vallotta magát magyarnak, 2,1% cigánynak, 1,4% németnek, 0,3% románnak, 0,3% lengyelnek, 0,1-0,1% horvátnak, ruszinnak, szerbnek és szlováknak, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32% volt római katolikus, 10% református, 0,7% evangélikus, 0,2% izraelita, 0,1% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,9% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 16,6% felekezeten kívüli (38,4% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

  • Falumúzeum
  • Katolikus templom: késő barokk, 1794; bővítve: 1825.
  • Király-kút: a Nagy-Gerecse aljában van a Gerecse legszebb fekvésű, boltozat alatt foglalt forrása, egy szép erdei tisztáson. Neve Mátyás király itteni vadászatainak emlékét őrzi.

Ismert emberek

Fotógaléria

  • Héreg római katolikus temploma
    Héreg római katolikus temploma
  • Református templom, Héreg
    Református templom, Héreg
  • Az általános iskola épülete Héregen
    Az általános iskola épülete Héregen
  • Héregi repceolaj gyártó üzem
    Héregi repceolaj gyártó üzem
  • Héreg község madártávlatból
    Héreg község madártávlatból
  • A héregi temető
    A héregi temető

Hivatkozások

  1. ↑ a b Héreg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 5.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Balogh Ilona 1935: Magyar fatornyok. Budapest, 106; Református Egyházi Műemlékek Leltára
  4. ↑ Héreg települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Héreg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  6. ↑ Héreg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  7. ↑ Héreg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  8. ↑ Héreg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  9. ↑ Héreg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  10. ↑ Héreg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  11. ↑ Héreg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 3.)
  12. ↑ Héreg Helységnévtár
  13. ↑ Héreg Helységnévtár

További információk