A mai világban a Hild János olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalomban. A történelem során a Hild János-et különböző területek szakértői tanulmányozták és elemzik, és igyekeztek megérteni hatását és hatókörét a mindennapi élet különböző területein. A kezdetektől napjainkig a Hild János fejlődött, és alkalmazkodott a kortárs világ változásaihoz és kihívásaihoz. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Hild János jelentőségét és a mai társadalomra gyakorolt hatását, valamint a témával kapcsolatos különböző nézőpontokat.
Hild János | |
Született | Hild János 1760-as évek Salesl |
Elhunyt | 1811. március 11. (45-50 évesen) Pest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | ![]() |
Gyermekei | Hild József |
Foglalkozása | építész |
Iskolái | Bécs |
Építészi pályafutása | |
Jelentős épületei | Újépület, Mezőhegyesi Ménesbirtok |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Hild János témájú médiaállományokat. | |
Hild János (Salesl (mostani nevén: Zálezly), 1760-as évek – Pest, 1811. március 11.) építőmester, Hild József építőmester apja, az egyik első ismert magyar várostervező.
Születési évét tekintve eltérnek a források. Tanulmányait Bécsben folytatta, majd Itáliában járt tanulmányúton. Ezt követően a nagyszombati Invalidus-ház építésével kapcsolatban került Magyarországra. 1786-tól Pesten vezette a később lebontott Újépület munkálatait. József nádor megbízásából, nagyrészt az ő korábban megfogalmazott városfejlesztési elképzeléseit keretbe foglalva 1805-ben elkészítette Pest város szabályozási tervét, amely az első ismert magyar városrendezési tervnek tekinthető. 1807-től József nádor felkérésére részt vett a terv megvalósítását előmozdítani hivatott Szépítő Bizottság munkájában is. Ismert munkái közé tartozik még a világörökségi várományosi listán szereplő Mezőhegyesi Ménesbirtok épületegyüttesének több eleme, amelyek 1805-1807. között készültek el.
A Magyar Urbanisztikai Társaság róla nevezte el a Hild János-díjat, amely településeknek és magánszemélyeknek egyaránt adható.[1]