A mai világban a Heydər Əliyev nagyon fontos és fontos témává vált. A mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatásával a Heydər Əliyev a megbeszélések és viták fókuszpontjaként helyezkedett el. Mind személyes, mind szakmai téren a Heydər Əliyev befolyása tagadhatatlan, állandó érdeklődést váltva ki a következményeinek és következményeinek megértése iránt. A történelem során a Heydər Əliyev tanulmányozás és elemzés tárgya volt, fejlődött és alkalmazkodott a modern világ változó valóságához és igényeihez. Ebben a cikkben a Heydər Əliyev számos aspektusát és a mai társadalomra gyakorolt hatását fogjuk feltárni, és egy olyan átfogó jövőképet kínálunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük jelentőségét és relevanciáját a mai világban.
Heydər Əliyev | |
![]() | |
1993 | |
Azerbajdzsán 3. elnöke | |
Hivatali idő 1993. június 24. – 2003. október 31. | |
Elnök | Əbülfəz Elçibəy |
Előd | Əbülfəz Elçibəy |
Utód | İlham Əliyev |
Az azerbajdzsáni országgyűlés elnöke | |
Hivatali idő 1993. június 15. – 1993. november 5. | |
Előd | İsa Qəmbər |
Utód | Rəsul Quliyev |
Katonai pályafutása | |
Csatái |
|
Született | 1923. május 10. Nahicseván, Szovjetunió |
Elhunyt | 2003. december 12. (80 évesen) Cleveland, USA |
Sírhely | Alley of Honor |
Párt | Szovjetunió Kommunista Pártja Új Azerbajdzsán Párt |
Szülei | Alirza Aliyev |
Házastársa | Zərifə Əliyeva |
Gyermekei |
|
Foglalkozás | KGB vezérőrnagy, politikus |
Iskolái |
|
Halál oka | szívelégtelenség |
Vallás | síita iszlám |
Díjak |
|
![]() | |
Heydər Əliyev aláírása | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Heydər Əliyev témájú médiaállományokat. |
Heydər Əliyev, magyarosan Hejdar Alijev[1] (azeriül: Heydər Əlirza oğlu Əliyev, oroszul: Гейда́р Али́евич Али́ев Gejdar Alijevics Alijev, angolos formában: Heydar Aliyev. 1923. május 10. – 2003. december 12.[2]) azeri politikus, a KGB egykori vezérőrnagya, hazája harmadik elnöke volt. Halála előtt nem sokkal fia, İlham Əliyev követte az elnöki poszton.[3]
1944-ben az azerbajdzsáni NKVD-ben kezdett dolgozni, majd a KGB-vé történő szervezést követően vezérőrnagyi rendfokozatig vitte. 1969-ben az Azerbajdzsáni Kommunista Párt első titkára lett és 1982-ig az Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaság vezetője volt. 1976-ban a Politbüro szavazati joggal nem bíró tagja lett, 1982-ig, mikor miniszterelnök-helyettesként a Minisztertanács tagja lett. Mihail Gorbacsov 1987-ben eltávolította a hatalomból. Ekkor Nahicsevánba utazott, majd 1993-ban puccsal megszerezte az elnöki hatalmat. Elnöklése alatt a kőolajtermeléssel beindította a gazdaságot, ugyanakkor személyi kultuszt épített ki és virágzott a korrupció.[4]
Nevét viseli a bakui Heydər Əliyev Kulturális Központ és a Heydər Əliyev nemzetközi repülőtér.[5]