Napjainkra a Szívelégtelenség a mai társadalomban nagyon fontos témává vált. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Szívelégtelenség alapvető szerepet kapott életünkben. A Szívelégtelenség mind személyesen, mind szakmailag jelentős hatást gyakorolt kapcsolatainkra, munkánk és szórakoztatásunkra. Ezért elengedhetetlen, hogy alaposan megértsük a Szívelégtelenség mindennapi életünkre gyakorolt hatását, valamint a jövőre nézve. Ebben a cikkben részletesen megvizsgálunk mindent, ami a Szívelégtelenség-hez kapcsolódik, annak eredetétől a mai hatásig, azzal a céllal, hogy teljes és frissített képet adjunk erről a nagyon releváns témáról.
Szívelégtelenség | |
A szívelégtelenség tünetei. | |
Osztályozás | |
BNO-10 | I50 |
BNO-9 | 428.0 |
Főbb tünetek | |
Adatbázisok | |
DiseasesDB | 16209 |
MedlinePlus | 000158 |
eMedicine | med/3552 emerg/108 ped/2636 |
MeSH ID | D006333 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szívelégtelenség témájú médiaállományokat. |
A szívelégtelenség egy olyan állapot, amelyben a szívizom összehúzódó erejének, és ezzel teljesítményének csökkenése folytán a szívbeteg mindennapos tevékenysége kényszerűen korlátozott. (Lásd: NYHA stádiumok.)
Első tünetei a fizikai aktivitás közbeni fáradékonyság és légszomj.
Oka sokféle lehet, a leggyakoribb okok a szívkoszorúerek szűkülete és a magas vérnyomás-betegség, de okozhatja a szívbillentyűk hibás működése, egyes anyagcsere-betegségek (cukorbetegség, pajzsmirigy-túltengés) vagy mérgezés (például alkohol) is, sőt egy tisztázatlan eredetű elsődleges szívizom-elfajulás (cardiomyopathia) is állhat a háttérben.
A szívműködés jelentős tartalékokkal rendelkezik, ezért az okok már hosszabb ideje is fennállhatnak, amikor a szervezet keringési igénye egyéb betegség vagy állapot fellépésekor megnő és látszólag hirtelen fellép a szívelégtelenség. Ilyen kiváltó tényezőként szerepelhet a pajzsmirigy-túlműködés, a vérszegénység, egy lázas betegség, de a terhesség is.[1]
Akut formája lehet nagyobb kiterjedésű AMI (akut myocardialis infarktus) következménye, de kiválthatja ritmuszavar (pl. pitvarremegés), hirtelen kialakuló magas vérnyomás, heveny billentyűkárosodás (pl. billentyű leszakadása) is.
Krónikus formáiban a szívizom nem tudja kompenzálni a normál/fokozott terhelést, mert
-Leggyakrabban koszorúér-betegség áll fenn (akár lezajlott szívinfarktussal)
-A szívizom egyéb jellegű túlterhelésnek van kitéve (pl. magas vérnyomás, vagy coarctatio aortae)
-Maga a szívizom károsodott (cardiomyopathia),[2] gyulladás (myocarditis/streptococcus utóbetegség), genetikailag meghatározott izomszerkezeti eltérés vagy egyéb ok (pl. mérgezés, tartósabb oxigénhiány stb) következtében
-A szívbillentyűk károsodottak – oka civilizált országokban legtöbbször degeneráció, meszesedés, de lehetséges veleszületett billentyűbetegség, ill. a szívbelhártya gyulladása (endocarditis: streptococcus utóbetegség[3] vagy – gyakrabban – baktériumok, gombák okozta endocarditis) következtében a szívbillentyűk deformálódhatnak és elégtelenül működnek
-A szívizom túltengésével a vérellátása nem tud lépést tartani (pl. "sportszív" egyes esetei)[4]
-A szív működését súlyosan terhelő fejlődési rendellenességek
New York-i Szívbetegséggel Foglalkozó Társaság (New York Heart Association, NYHA) a következő négy stádiumba osztja a szívbeteg mindennapos tevékenységének kényszerű korlátozását:[1]
A kockázati tényezők ill. kiváltó okok elkerülése. Így legfőképpen a koszorúér-betegség megelőzése (pl. dohányzás, elhízás, zsíros táplálkozás kerülése), a magas vérnyomás felismerése és kezelése. További lehetőség a fejlődési rendellenességek megelőzése, ill. kiszűrése, ha lehet, korai korrekciója, később a streptococcus okozta fertőzések (gyermek és fiatal felnőtt korban leginkább a mandulagyulladás) teljes kikezelése.
A szívelégtelenség kezelésére az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) 2012-ben adott ki javaslatot.[7] Ezt 2016-ban frissítették. Mind a diagnózis, mind a kezelés terén elkülönítik a csökkent ejekciós frakcióval járó szívelégtelenséget (korábban szisztolés szívélegtelenség, újabban HF-REF angolul: heart failure with reduced ejection fraction) a diasztolés szívelégtelenségtől (HF-PEF, heart failure with preserved ejection fraction).
A krónikus szisztolés szívelégtelenség kezelésének célja a várható túlélés meghosszabbítása mellett a szükséges kórházi felvételek számának csökkentése és a beteg életminőségének javítása. Amennyiben a szívelégtelenséget valamilyen más, kezelhető ok okozza, úgy előbb azt rendezik. Így koszorúér (coronaria) betegségben szóba jöhet a koszorúerek ballonos tágítása ill. áthidalásos coronaria műtét (CABG = coronary artery bypass grafting), billentyűbetegségben a szívbillentyű sebészi reparációja vagy cseréje. Az életmódbeli változtatásokon túlmenően (pl. testsúlycsökkentés, só és folyadékbevitel ellenőrzése, dohányzás abbahagyása, stb.) a szívelégtelenség kezelése döntően gyógyszeres. Az ESC ajánlásában három gyógyszercsoport kap központi szerepet, melyeket ellenjavallatok hiányában gyakorlatilag minden beteg esetén előírnak. Ezek az ACE-gátlók, a Béta-receptor blokkolók és a mineralokortikoid receptor antagonisták. Vízhajtókat csak tüneti szerekként, a bokán és a lábszáron jelentkező súlyosabb vizenyő, illetve a tüdőben kialakuló pangás esetén javasolnak. Ezen gyógyszerek mellett szerepe lehet még az ivabradinnak és a digoxinnak is, bár utóbbinak a korábbi gyakorlattal ellentétben meglehetősen behatárolt az indikációja. Nem gyógyszeres kezelés egy speciális ritmusszabályozó (pacemaker), mely a tágult, és lassan összehúzódó bal kamra működését javítja – CRT (kardiális reszinkronizációs terápia). Ezt olykor kombinálják a beültethető kardioverter defibrillátorral (ICD) is.
Az ESC által 2012-ben javasolt terápiás algoritmus szisztolés szívelégtelenség kezelésére:[7] | |
---|---|
NYHA II-IV HF-REF | |
ACE-gátló (alternatívaként ARB, angiotenzin receptor blokkoló) + B-blokkoló + pangás/ödéma esetén vízhajtó | |
Még mindig NYHA II-IV | |
+ MRB (mineralokortikoid receptor blokkoló) | |
Még mindig NYHA II-IV + bal kamrai ejekciós frakció (LVEF) ≤35% + szinusz ritmus mellett ≥70 szívfrekvencia | |
+ ivabradin | |
Még mindig NYHA II-IV, LVEF ≤35%, kérdés: QRS ≥120 másodperc? | |
Igen | Nem |
CRT (kardiális reszinkronizációs terápia) | ICD (beültethető kardioverter defibrillátor) |
Még mindig NYHA II-IV | |
digoxin és/vagy hidralazin és izoszorbid-dinitrát, végállapot esetén szívátültetés |
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |